A dolgozatban bemutatott vizsgálatunk célja az volt, hogy feltérképezzük, milyen különbségek találhatóak a pszichiátriai betegek és a nem pszichiátriai betegek között az objektív memóriateljesítmény és a szubjektív memóriapanaszok szempontjából. Ezen felül, mivel tudomásunk szerint hazánkban még nem készült olyan kutatás, mely a szubjektív memóriapanaszokat helyezte volna vizsgálódásai fókuszába, arra is kerestük a választ, hogy milyen összefüggések tárhatóak fel a szubjektív memóriapanaszok és verbális és téri-vizuális memóriateljesítmény között, illetve a pszichés állapot olyan mutatóival, mint a depressziós és szorongásos tünetek, illetve az észlelt stressz szintje. Keresztmetszeti vizsgálatunkban 50 fő vett részt, 25 osztályos ellátásban részesülő pszichiátriai beteg, és 25 – életkorban, nemben és iskolai végzettségben hozzájuk illesztett – nem pszichiátriai beteg (átlagéletkor: 43,04 év, szórás: 12,75, terjedelem: 18-62 év). A mintát 36 nő és 14 férfi alkotta. A hipotézisek ellenőrzéséhez a következő teszteket és kérdőíveket vettük fel: RAVLT, TET, PRMQ, BDI, STAI, PSS4, MoCA és egy demográfiai kérdőív. Eredményeink szerint a szubjektív memóriapanaszok tekintetében nincs eltérés a pszichiátriai betegek és az egészségesek közt, azonban az előbb említett csoport objektív memóriateljesítménye több területen szignifikánsan alatta maradt az egészséges csoporténak. Továbbá azt tapasztaltuk, hogy a szubjektív memóriapanaszok nem járnak együtt az objektív memóriateljesítmény egyik mutatójával sem szignifikáns mértékben, azonban a pszichés állapot mutatóival (depresszió, szorongás, észlelt stressz) jelentős a kapcsolat.