A szakdolgozat célja az ingatlanok rövid távú hasznosításának átfogó bemutatása pénzügyi és jogi szempontból, különös tekintettel a szálláshely-szolgáltatás és az ingatlanbérbeadás közötti különbségekre, valamint az Airbnb platform által generált gazdasági és társadalmi változásokra. A dolgozat elsőként a rövid távú ingatlanhasznosítás fogalmi kereteit határozza meg, és bemutatja, miként vált ez a jelenség meghatározó piaci szereplővé különböző városokban – kiemelten Budapesten. Kitér a szabályozási környezet problémáira, különösen a lakhatás biztonságának és a turizmus okozta ingatlanpiaci nyomás kérdésére. A dolgozat részletesen tárgyalja a magyar jogrendszerben létező bejelentési és engedélyeztetési eljárásokat, különösen a magánszálláshely-szolgáltatás és egyéb szálláshelyek működési szabályait. Áttekintést nyújt az adózási kötelezettségekről is, beleértve a személyi jövedelemadót, a tételes átalányadózást, valamint az önkormányzati és idegenforgalmi adókat. Az Airbnb budapesti működése mellett nemzetközi kitekintés is szerepel, különös figyelmet fordítva az olyan városok példáira, ahol a platform szabályozása már hatékonyabb módon történik. Kiemelt szerepet kap a homestaging szolgáltatás pénzügyi jogi megközelítése is. A dolgozat bemutatja, hogy az ingatlan belsőépítészeti felújítása, dizájnja és célzott piaci pozicionálása miként növeli az ingatlan bérbeadhatóságát és piaci értékét. Végül a homestaging elszámolhatóságát is vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy magánszemélyek esetén milyen költségelszámolási lehetőségek és korlátok léteznek. A fentiekből megállapítható, hogy az ingatlan rövid távú hasznosítása komplex, több szakterületet átfogó szolgáltatás. Elengedhetetlen, hogy a jogalkotók, önkormányzatok és piaci szereplők együttműködjenek a szabályozási környezet folyamatos felülvizsgálatában és fejlesztésében.