A tárgyalás előkészítésének fejlődése a büntetőeljárásban, különös tekintettel az előkészítő ülés jogintézményére

dc.contributor.advisorTóth, Andrea Noémi
dc.contributor.authorHadobás, Hedvig
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2026-02-25T09:33:50Z
dc.date.available2026-02-25T09:33:50Z
dc.date.created2026
dc.description.abstractA 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével az előkészítő ülés a büntetőeljárás egyik kiemelt jelentőségű elemévé vált, új alapokra helyezte, részben az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése és a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése céljából. A tárgyalás előkészítési szakban megtartott nyilvános ülés immár lehetőséget teremt arra, hogy az ügyben már az eljárás korai szakaszában érdemi döntés szülessen. Ezen jogintézmény nem csupán praktikus eszköz az eljárás idő- és költséghatékonyságának javítására, hanem olyan újfajta jogi gondolkodást is tükröz, amely a vádlotti együttműködésre, konszenzusra és az eljárás észszerű időn belüli lezárására épít. A jogintézmény alkalmazása szükségszerűen felvet egy elvi kérdést: vajon elfogadható-e, hogy a beismerés elsőbbséget élvezzen az anyagi igazság kiderítéséhez képest, vagyis „feláldozható-e” az átfogó és alapos bizonyítási eljárás a gyorsabb és gazdaságosabb eljárás érdekében? A téma iránti érdeklődésemet tovább erősítette az a felismerés, hogy az előkészítő ülés nem csupán a büntetőeljárás gyorsítása érdekében bevezetett technikai megoldás, hanem egyben mélyebb elvi és dogmatikai kérdéseket is felszínre hoz, amelyek a klasszikus büntetőeljárási elvekkel való összeegyeztethetőségét vizsgálják. Az eljárás egyik kulcskérdése, hogy a jogállami követelmények sérelme nélkül megengedhető-e az anyagi igazság részleges háttérbe szorítása, ha ezáltal az eljárás időszerűsége, hatékonysága és a bírósági kapacitások optimális kihasználása biztosítható. A beismerésre alapozott eljárások, különösen az előkészítő ülés intézménye, ezzel szemben a bizonyítás korlátozását vagy mellőzését teszik lehetővé, amely a klasszikus szemlélet szerint a bizonyítás igazságkereső funkcióját gyengítheti. Kutatásom során arra is kerestem a választ, hogy ez a kompromisszum indokolt lehet-e abban az esetben, ha a beismerés önkéntes, következetes, és a rendelkezésre álló bizonyítékokkal is alátámasztható.
dc.description.courseJogász
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent47
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/405036
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectelőkészítő ülés
dc.subjectbüntetőeljárás
dc.subjectbüntető eljárásjog
dc.subjectterhelti együttműködés
dc.subjectbeismerő nyilatkozat
dc.subject.dspaceJogtudomány
dc.subject.dspaceJogtudomány::Büntetőjog
dc.titleA tárgyalás előkészítésének fejlődése a büntetőeljárásban, különös tekintettel az előkészítő ülés jogintézményére
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Hadobás Hedvig_Szakdolgozat_A tárgyalás előkészítésének fejlődése a büntetőeljárásban, különös tekintettel az előkészítő ülés jogintézményére.pdf
Méret:
571.44 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Szakdolgozat
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás: