A bálványfa (Ailanthus altissima) hatása az Aggteleki Nemzeti Park érintett társulásaira

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorZsigrai, György
dc.contributor.authorVáczi, Béla
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2011-10-21T07:25:38Z
dc.date.available2011-10-21T07:25:38Z
dc.date.created2011
dc.date.issued2011-10-21T07:25:38Z
dc.description.abstractSzakdolgozatom témája egy súlyos természetvédelmi problémát jelentő özönnövény faj elleni védekezés problémakörére terjed ki, melynek keretei között a bálványfa - elözönléssel érintett- élőhelyekre gyakorolt hatását vizsgáltam növénytani szempontból az Aggteleki Nemzeti Park területén. 21 mintanégyzetet jelöltem ki zárt sziklagyep, sztyepprét, karsztbokorerdő, melegkedvelő tölgyes, bükkös és gyertyános-tölgyes társulásokban. A kvadrátok növényzetét Braun-Blanquet módszerrel, százalékos borítási becsléssel mértem fel. A társulások taxonjait cönoszisztematikai besorolás, természetvédelmi értékkategória és szociális magatartás típus szerinti mutatók alapján rangsoroltam, majd táblázatokban és grafikonokon megjelenítve értékeltem élőhelyek szerint. Természetvédelmi szempont alapján legsérülékenyebb társulásoknak a fás szárú fajoktól mentes sztyeprét és a sziklagyep bizonyultak. A bálványfa megjelenése a degradációra utaló valamint emberi tényezőktől zavart termőhelyek növényfajainak ad jelentősebb életteret. Veszélyeztetve ezzel a védett, fokozottan védett fajokat, melyek közül kiemelem a vörös könyves Onosma tornensis-t hazánk egyik reliktum endemizmusát. Elemzéseim alapján a bálványfa irtása ezeken az élőhelyeken nagy körültekintést igényel, mivel a vegyszeres kezelés hatására felszabaduló foltok a gyomok megjelenését, a növénytársulások átalakulását eredményezik. Az Alsó-hegy bálványfás telepein végzett vegyszeres kezelés nem károsította maradandóan a sziklagyepet. A karakter és a védett fajok, sőt még a fokozottan védett tornai vértő is jelentős egyedszámmal megmaradt a gyepszintben.Bizonyítást nyert továbbá az a feltevés, miszerint a bálványfa társulásfüggetlen faj. Terjedését nem gátolják a különböző növényi életforma típusok. Jól alkalmazkodik a fényben szegény élőhelyekhez is, „várva” a terjedéshez optimális lehetőséget.hu_HU
dc.description.coursetermészetvédelmi mérnökhu_HU
dc.description.degreeBschu_HU
dc.format.extent80hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/115179
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectbálványfahu_HU
dc.subjecttársulásokhu_HU
dc.subjectkarszthu_HU
dc.subjectdegradációhu_HU
dc.subjectvédekezéshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Környezettudományokhu_HU
dc.titleA bálványfa (Ailanthus altissima) hatása az Aggteleki Nemzeti Park érintett társulásairahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)