Hazánk középiskoláiban a kétnyelvű oktatás különböző formáinak jelentős tradíciói vannak. Több mint 120 középfokú intézményben működnek két tanítási nyelvű, nemzetiségi és nemzetközi tanrendű programok 11 idegen nyelven. A hazai iskolarendszer kétnyelvűséget képviselő szegmense iskolatípusok, tannyelvek és képzési formák terén rendkívül változatos, közép-európai összevetésben is kiemelkedő. Bár ezen intézmények népszerűsége széles körben ismert, az eredményességüket megalapozó idegennyelvű tantárgyoktatás értékei meglehetősen kevés figyelmet kapnak. Különösen igaz ez a természettudományok esetében: ezek a tárgyak a közelmúlt oktatáspolitikai változásainak köszönhetően komoly veszteségeket szenvedtek – óraszám és presztízs terén egyaránt –, ami az idegen nyelven történő tanításuk kereteit is jelentősen befolyásolta. A földrajz mint a világ megismerésének „eszköze” – egyedi tantárgyi sajátosságai révén – jelentős mértékben hozzá tud járulni a szűkebb-tágabb környezetünkben zajló természeti, társadalmi és gazdasági folyamatok iránti érdeklődés, az összefüggések értelmezésére épülő komplex gondolkodás és a kritikai szemléletmód kialakításához. A tantárgy idegen nyelven történő tanítása-tanulása révén ez az interdiszciplináris, tudományterületeket összekapcsoló szerep egy rendkívül értékes nyelvi dimenzióval gazdagodik, hiszen a földrajzi tér megismeréséhez részben az elsajátítani kívánt idegen nyelv használatán keresztül vezet az út. Idegen nyelvű földrajzórán a földrajzi ismeretátadás és szemléletformálás, valamint a nyelvi kompetenciák fejlesztése egyidejűleg, egymást kiegészítve és erősítve történik. A földrajztanítás és a nyelvoktatás módszereinek komplex használatáról van szó, melynek eredményeként a tanuló az idegen nyelvet tudatosan, eszközként használva képessé válik a tantárgyi tartalmak elsajátítására, az idegen nyelven történő önálló ismeretszerzésre. Mindezek ellenére a földrajz tantárgy helyét és a földrajzoktatáson belül megvalósítandó kulcskompetencia-fejlesztés irányait összefoglaló dokumentumok következetesen csak anyanyelvi fejlesztésről beszélnek, figyelmen kívül hagyva a kétnyelvű iskolák tucatjait, ahol a földrajz célnyelven (is) történik. További aktualitást ad a kutatásnak, hogy • 40 évvel ezelőtt született meg az ötlet a két tanítási nyelvű oktatás bevezetésére, amely a rendszerváltásra készülő oktatási rendszer reformjából sikerágazattá vált, • 30 évvel ezelőtt jelent meg a szaktárgyi tartalom és a nyelv integrációját megvalósító pedagógiai modell, amely Európa-szerte katalizálta a kétnyelvű oktatást, • 20 évvel ezelőtt indították útjára a kétszintű érettségi vizsgarendszert. Az idegen nyelvű tantárgyoktatásról általánosságban is elmondható, hogy tudományos szempontból alig kutatott terület. Meggyőződésem szerint a földrajzos szakmai közösségek nem igazán rendelkeznek rálátással és naprakész ismeretekkel az idegen nyelvű földrajzoktatás gyakorlatát illetően, ebből következően a tantárgyat idegen nyelven tanító tanárok igényeit, elvárásait sem tudják érdemben képviselni. A földrajz idegen nyelven történő tanításának vizsgálata releváns és időszerű, eredményei pedig élénkíthetik a tudományos érdeklődést az idegen nyelvű tantárgyoktatás gyakorlata iránt.

Different forms of dual language education have significant traditions in Hungarian secondary schools. More than 120 secondary schools run dual language programmes (bilingual, nationality and international) in 11 foreign languages. This segment of the domestic school system representing bilingualism is particularly diverse in terms of school types, languages of instruction and programme types, standing out even in a wider Central European comparison. Although the popularity of these institutions is widely known, the values of foreign language subject teaching underpinning their success receive relatively little attention. This is particularly true in the case of natural sciences: due to recent changes in educational policy, these subjects have suffered serious losses both in terms of lesson numbers and prestige, which have also greatly affected the context in which they are taught in languages other than Hungarian. As a “tool” for understanding the world, Geography can – through its unique subject characteristics – significantly contribute to boosting students’ awareness and interpretation of the complex natural, social and economic processes within our narrower and wider environment. In addition, it can also contribute to the development of critical thinking. By teaching and learning the subject in a foreign language (L2), this interdisciplinary role is enriched with an extremely valuable linguistic dimension, as the path to understanding geographical spaces partly leads through the acquisition of the target language. In foreign language Geography lessons, the transfer of geographical knowledge and the development of linguistic competences take place simultaneously, complementing and reinforcing one another. This involves the complex use of Geography teaching and language teaching methods, as a result of which the student becomes capable of using the foreign language as a tool in order to master the subject content and autonomous learning in that particular language. Despite all this, the national framework documents setting the content of Geography education and the directions of key competence development consistently discuss subject teaching expectations in Hungarian, ignoring the dozens of dual language schools where Geography is taught in other languages. Additional relevance to the research: • Modern bilingual secondary schools in Hungary were launched nearly 40 years ago, and have turned out to be one of the most successful educational reforms since the change of regime. • The pedagogical model which integrates subject content and language appeared 30 years ago, serving as a catalyst of bilingual education throughout Europe. • The two-tier Matura final examination system in Hungary was introduced 20 years ago. Foreign language subject teaching, in general, is a less studied field with an obvious research gap. I am convinced that professional communities of Geography do not have adequate insight and up-to-date knowledge regarding the practice of teaching Geography in foreign languages. Consequently, they cannot properly represent the needs and expectations of teachers teaching the subject in L2. Any research into foreign language Geography teaching is relevant and timely, and its findings may generate further academic interest in the practice of teaching other subjects in L2.