A rablás és zsarolás büntetőjogi értékelésének változásai

Abstract

A rablás és a zsarolás évszázadok óta jelen van társadalmunkban és a büntetőjogi szabályozásuk is régmúltra tekint vissza, mégis a mai napig számtalan kérdés felmerül a megállapíthatóságukkal, a minősítésükkel és a többi vagyon elleni (erőszakos) bűncselekménytől való elhatárolásukkal kapcsolatban. Tény, hogy mind a rablás, mind a zsarolás alapeseti tényállása kikristályosodott a XIX. század második felében és javarészt a minősített esetek köre változott, de úgy gondolom, hogy megkerülhetetlen a deliktumok vizsgálata a XXI. század köntösében is. A fentiekre tekintettel a kutatásom célja egy átfogó, érdemi megállapításokat tartalmazó olyan dolgozat megalkotása volt, ami válaszul szolgálhat mind jogtudomány, mind a jogalkalmazás területén felmerülő kérdésekre. Ebben a körben igyekeztem a kérdésekre egyaránt elméleti és gyakorlatorientált megközelítésben válaszolni, - amennyiben azok rendelkezésre álltak - az egyes álláspontok ütköztetésével. The robbery and blackmail have been present in our society for centuries and their criminal regulation also dates back to the distant past, numerous questions continue to arise regarding their establishment, qualification, and differentiation from other (violent) offences against property. It is a fact that the basic factual elements of both robbery and extortion crystallized in the second half of the 19th century, with mostly the scope of qualified cases undergoing subsequent changes; nevertheless, I believe that the re-examination of these delicts within the framework of the 21st century remains indispensable. In light of the foregoing, the primary aim of my research was to construct a comprehensive dissertation offering substantive conclusions that directly address emerging issues in both legal science and judicial practice. Within this scope, I strove to resolve these questions through a synthesis of theoretical and practice-oriented approaches—contrasting competing doctrinal viewpoints wherever available.