Az egyetemi hallgatóság társadalmi arculata Magyaroszágon a két világháború között

Király, Sándor

Az egyetemi hallgatóság társadalmi arculata Magyaroszágon a két világháború között

dc.contributor.advisor	Timár, Lajos
dc.contributor.author	Király, Sándor
dc.contributor.authorvariant	Király, Sándor
dc.contributor.department	Történelem és néprajz doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--
dc.date.accessioned	2009-06-17T11:59:53Z
dc.date.available	2009-06-17T11:59:53Z
dc.date.created	2009	en
dc.date.defended	2009-06-26
dc.date.issued	2009-06-17T11:59:53Z
dc.description.abstract	A két világháború közötti idıszak egyetemi hallgatóságának történetével foglalkozó munkákat idáig szinte kizárólag a politikatörténeti megközelítés uralta. A numerus clausus, illetve az 1928-as módosítás politikai hátterét, valamint a törvények hatásait rendkívül alapos munkák dolgozták fel. Andorka Rudolf, majd Karády Viktor kutatásaik során érintették ugyan az egyetemi hallgatóság társadalmát is, de pontos, a korszak egészét áttekintı társadalomtörténeti áttekintésre nem vállalkoztak. Jelen munka témaválasztását éppen az indokolta, hogy a politikatörténet mellett a társadalomtörténeti megközelítés is nagyobb teret kapjon az egyetemi hallgatóság bemutatása kapcsán. A társadalmi arculat megrajzolása olyan feladatnak bizonyult, mely éppen átfogó volta miatt több szempontú vizsgálatok végrehajtását igényelte. Az egyetemi hallgatóság létszámának és felekezeti megoszlásának a bemutatása a korszak egészén átívelı folyamatok egyidejő, egyetemi és kari szintő összehasonlító vizsgálatával történt meg, ami eddig kevéssé ismert összefüggések kimutatását tette lehetıvé. Az egyetemi hallgatóság regionális megoszlásának vizsgálatára, vagyis az egyes tudományegyetemek fı vonzáskörzetének a feltérképezésére is ebben a disszertációban került sor elıször. Noha érintılegesen felmerült már ez a kérdés korábbi munkákban (fıként az egyes egyetemtörténeti összefoglalókban) is, de kari szintő összehasonlító elemzésre eddig még senki sem vállalkozott. Az egyetemi hallgatók származásának a szülık foglalkozása alapján történı vizsgálata ugyancsak úttörı jelentıségőnek tekinthetı eredményekhez vezetett. Fıként a társadalmi mobilitás tekintetében sikerült feltárni korábban ismeretlen folyamatokat. Emellett a társadalmi helyzet és a szociális körülmények feltérképezésére is hosszú idı után most került sor elıször. Különösen a családi viszonyokra, az étkezésre, a lakhatásra, a támogatási igényekre, valamint a nyújtott támogatásokra vonatkozó megállapítások újszerőek. Fontos elmondani azonban, hogy ami a két világháború közötti egyetemi hallgatók társadalmát illeti, a továbbiakban fıként a szociális helyzet és a regionális megoszlás, vagy például a szülık foglalkozása és a felekezeti megoszlás közötti összefüggések feltárása lehet érdekes, de ehhez további, törzskönyvekre alapozott kutatások szükségeltetnek.	en
dc.format.extent	323	en
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/88068
dc.language.iso	hu	en
dc.language.iso	en	en
dc.subject	Magyarország története	en
dc.subject	History of Hungary	en
dc.subject	Horthy-korszak
dc.subject	20. század
dc.subject	Horthy-era
dc.subject	társadalomtörténet
dc.subject	20th century
dc.subject	social history
dc.subject.discipline	Történelemtudományok	en
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	Az egyetemi hallgatóság társadalmi arculata Magyaroszágon a két világháború között	en
dc.title.translated	The Social Aspect of the Students of the Universities in Hungary Between the two World Wars	en