A két világháború közötti idıszak egyetemi hallgatóságának történetével foglalkozó munkákat idáig szinte kizárólag a politikatörténeti megközelítés uralta. A numerus clausus, illetve az 1928-as módosítás politikai hátterét, valamint a törvények hatásait rendkívül alapos munkák dolgozták fel. Andorka Rudolf, majd Karády Viktor kutatásaik során érintették ugyan az egyetemi hallgatóság társadalmát is, de pontos, a korszak egészét áttekintı társadalomtörténeti áttekintésre nem vállalkoztak. Jelen munka témaválasztását éppen az indokolta, hogy a politikatörténet mellett a társadalomtörténeti megközelítés is nagyobb teret kapjon az egyetemi hallgatóság bemutatása kapcsán. A társadalmi arculat megrajzolása olyan feladatnak bizonyult, mely éppen átfogó volta miatt több szempontú vizsgálatok végrehajtását igényelte. Az egyetemi hallgatóság létszámának és felekezeti megoszlásának a bemutatása a korszak egészén átívelı folyamatok egyidejő, egyetemi és kari szintő összehasonlító vizsgálatával történt meg, ami eddig kevéssé ismert összefüggések kimutatását tette lehetıvé. Az egyetemi hallgatóság regionális megoszlásának vizsgálatára, vagyis az egyes tudományegyetemek fı vonzáskörzetének a feltérképezésére is ebben a disszertációban került sor elıször. Noha érintılegesen felmerült már ez a kérdés korábbi munkákban (fıként az egyes egyetemtörténeti összefoglalókban) is, de kari szintő összehasonlító elemzésre eddig még senki sem vállalkozott. Az egyetemi hallgatók származásának a szülık foglalkozása alapján történı vizsgálata ugyancsak úttörı jelentıségőnek tekinthetı eredményekhez vezetett. Fıként a társadalmi mobilitás tekintetében sikerült feltárni korábban ismeretlen folyamatokat. Emellett a társadalmi helyzet és a szociális körülmények feltérképezésére is hosszú idı után most került sor elıször. Különösen a családi viszonyokra, az étkezésre, a lakhatásra, a támogatási igényekre, valamint a nyújtott támogatásokra vonatkozó megállapítások újszerőek. Fontos elmondani azonban, hogy ami a két világháború közötti egyetemi hallgatók társadalmát illeti, a továbbiakban fıként a szociális helyzet és a regionális megoszlás, vagy például a szülık foglalkozása és a felekezeti megoszlás közötti összefüggések feltárása lehet érdekes, de ehhez további, törzskönyvekre alapozott kutatások szükségeltetnek.