A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak felhasználása Magyarországon
dc.contributor.advisor | Csűrös, Gabriella | |
dc.contributor.author | Ábrók, Annammária | |
dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2010-01-18T08:04:24Z | |
dc.date.available | 2010-01-18T08:04:24Z | |
dc.date.created | 2010 | |
dc.date.issued | 2010-01-18T08:04:24Z | |
dc.description.abstract | Az Európai Unió 2007-2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi kerete értelmében Magyarország közel 8000 milliárd forintnak megfelelő uniós támogatásban részesülhet, amennyiben eleget tud tenni a programozási mechanizmusra, valamint a végrehajtás intézményrendszerére vonatkozó kettős kritériumrendszernek. Dolgozatomban a közpénzügyi dimenziót zsinórmértékül állítva a regionális politika eljárási vetületét és annak legégetőbb problémáit kutattam, alternatívákat adva a lehetséges megoldásokra. Alapvetésként a regionális politika megvalósításának eljárásrendjét vizsgáltam, és rámutattam az uniós források redisztribúciójának sokoldalú célrendszere miatt indokolt átfogó kormányzati stratégia és közvetlen szerepvállalás szükségességére. Rávilágítottam a Nemzeti Fejlesztési Tervek nem hatékony közösségi döntés voltára, illetve a partnerség elvének csorbulására. Az operatív programok vonatkozásában gyakorlati példával igazoltam, hogy az önerőhöz biztosított „hiányzó rész – támogatás” bizony sokszor anélkül generál jelentős erőforrásokat, hogy a célja valóban racionális szükséglet fedezése lenne. Az intézményrendszer górcső alá vétele során reflektáltam a célkitűzés – döntés – végrehajtás – ellenőrzés folyamatában egyébként oroszlánrésszel bíró közigazgatás deficitjeire, de rávilágítottam a forrásfelhasználás transzparenciájának hiányára; a költséghatékony intézményrendszer rovására kialakított szervezeti párhuzamosságra; a jogi szabályozás inkonzisztenciájára; valamint az eljárási garanciák hiányára; végül a kedvezményezettek jogbizonytalanságára. Kikerülhetetlen emellett a fejlesztéspolitikai célok lehető legkomplexebb megvalósítására való törekvés fókuszpontba állítása, s egyidejűleg a bürokratikus adminisztráció leépítése. A pályázati rendszer is több sebből vérzik: nem költséghatékony, gond van a projektek elbírálásával, a szerződéskötéssel, és az elnyert összegek utalásával is; a jogorvoslat rendje pedig még a jogállamiság legalapvetőbb követelményeinek sem felel meg. A dolgozatban elemzett anomáliák kezelése a jogalkotó és a mindenkori kormányzat joga és kötelessége, de megkérdőjelezhetetlen szerepe van a helyi önkormányzatoknak is. Koherens jogi szabályozás kell, integrálni szükséges a támogatási rendszer szabályozását a közigazgatás testébe, és elengedhetetlen a pályázói kedv fellendítése is. A jelen gazdasági helyzetben mind hatványozottabban nyer értelmet azon intelem, miszerint választási lehetőség nincs: az Európai Unió részéről a fejlesztési források formájában nyújtott segítő jobbot el kell tudni fogadni! | hu_HU |
dc.description.corrector | N.I. | |
dc.description.course | jogász | hu_HU |
dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
dc.format.extent | 49 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/91222 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | Európai Unió | hu_HU |
dc.subject | támogatás | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány | hu_HU |
dc.title | A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak felhasználása Magyarországon | hu_HU |