Ballonos aorta valvuloplasztikán átesett betegek követése

dc.contributor.advisorKertész, Attila
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet
dc.contributor.authorBotos, Kamilla Blanka
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Kar
dc.contributor.opponentSzegedi, Andrea
dc.contributor.opponentKerekes, György
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet
dc.date.accessioned2023-08-02T08:32:20Z
dc.date.available2023-08-02T08:32:20Z
dc.date.created2023
dc.description.abstractA súlyos aortastenosisok kezelésében a ballonos aorta valvuloplasztika (BAV) megváltozott szerephez jutott az újabb konszenzus ajánlásokban, indikációját nagyobbrészt az áthidaló terápiákban határozzák meg, melyek segítségével a betegek jobb állapotba hozhatók a definitív kardiológiai beavatkozásig, vagy életfontos nem kardiológiai műtétjükig. Diplomadolgozatom célja volt, hogy feldolgozzam a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai Klinikáján 2019. január 1. és 2020. december 30. közt kezelt, BAV-on átesett betegek demográfiai, klinikai és a beavatkozás kapcsán nyert echokardiográfiás, valamint hemodinamikai mérési adatait, melyeket a klinika adatbázisából kigyűjtve, retrospektív módon vizsgáltam, statisztikai próbák segítségével elemeztem a beavatkozás eredményességét, összegyűjtöttem a tapasztalt szövődményeket és mortalitási adatokat. A vizsgált időszakban 199 betegnél történt BAV, az EuroScoreII számítások alapján a beteganyag a közepes kockázati csoportba tartozott. Statisztikai analízisre 69 beteg adatai voltak alkalmasak, mely alapján a BAV eredményeként a csúcsgradiens (x =76,13 vs. 62,42 p=0,003), az átlaggradiens (x =47,12 vs. 39,71 p=0,018), a Vmax (x =4,29 vs. 3,89 p=0,004) és az AVA (x =0,51 vs. 0,66 p<0,001) tekintetében statisztikailag szignifikáns javulás következett be, a katéteres mérésből származó peak-to-peak gradiensek hasonló, igen jelentős javulást igazoltak (x = 68,64 vs. 34,70; p<0,001), valamint értékelhető, de nem szignifikáns különbséget találtam az EF esetében (x =39,35 vs. 43,25; p=0,082). A beavatkozás szövődményei és mortalitási adatai kedvezőek voltak (procedurális mortalitás:1,5%, összesített: 8,5%). Az eredményeket összevetettem az irodalmi adatokkal is, mely alapján megállapítható volt, hogy az adott időszakban nemzetközi viszonylatban is jelentős számú BAV történt, melynek közvetlen eredményei statisztikailag is igazolható, kifejezett jó eredményeket mutattak és megfelelnek az irodalomban közölt trendeknek. Ezen eredmények alapján a klinika gyakorlatában a BAV biztonsággal és a nemzetközi eredményekkel összevethető eredményességgel alkalmazható áthidaló megoldásként a definitív kardiológiai beavatkozás elvégzéséig, vagy salvage megoldásként halaszthatatlan, nem kardiológiai műtétek lehetővé tételére. Bizonyos esetekben helye van a betegek palliatív ellátásában is.
dc.description.correctorLB
dc.description.courseáltalános orvos
dc.description.courseactnappali
dc.description.courselangmagyar
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent30
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/357953
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectaortastenosis
dc.subjectballonos aorta valvuloplasztika
dc.subjectintervenciós kardiológia
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Kardiológia
dc.titleBallonos aorta valvuloplasztikán átesett betegek követése
Fájlok