14-18 éves középiskolai tanulók fizikai aktivitásának összetevőit befolyásoló tényezők vizsgálata Hajdúböszörményben
Fájlok
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Over the past decade and a half, the number of studies exploring the characteristics of physical activity has increased significantly. Many scientific papers have already highlighted the positive effects of regular physical activity. In our research, we conducted an age and gender representative study of secondary school students in Hajdúböszörmény, taking into account external and internal factors influencing physical activity. We used a questionnaire survey (N=302). The questions examined, in addition to sociodemographic data, the components of physical activity, its external and internal motivational background. We used a statistical analysis program (SPSS Statistics 25.0) to organise the questionnaire data and performed the appropriate statistical tests. External factors influencing physical activity (effects of educational institutions, parental pattern, friendship pattern, income, housing, amount of leisure time) were interpreted in relation to gender and age groups within the age group, using a self-made questionnaire. The PALMS (Physical Activity and Leisure Motivation Scale) questionnaire was used to map intrinsic motivational factors (physical fitness, physical appearance, psychological well-being, personal development, social relationships, expectations of others, enjoyment, competition with others) affecting secondary school students. In our research, we looked for correlations between different motivational factors and an individual's physical activity. Identifying the extrinsic motives for physical activity is desirable to increase the effectiveness of preventive physical activity programmes. The results suggest that the effects of time spent in educational institutions (primary and secondary school) have only a small influence on the physical activity of the population studied, which may be a warning sign for professionals working in the field of physical education. The characteristics of the study sample are in line with the results of national surveys (physical activity levels, gender differences). In terms of motivational factors, it can be concluded that improving health (especially physical health) is a priority, which is particularly important as the past years have had a negative impact on the physical activity of the population of Hajdúböszörmény. The rejection of external factors is a general phenomenon, which can also be explained by the age characteristics of the persons surveyed, and may be related to a high degree of autonomy.
Az elmúlt másfél évtizedben a fizikai aktivitással jellemzőit feltáró kutatások száma jelentősen nőtt. Számos tudományos munka világított már rá a rendszeres mozgás pozitív hatásaira. A kutatás során Hajdúböszörmény középiskolás korosztályának korra és nemre reprezentatív vizsgálatának elvégzésére került sor, a fizikai aktivitást befolyásoló külső és belső tényezők figyelembevételével. Kérdőíves kutatást alkalmaztunk (N=302). A kérdések a szociodemográfiai adatokon túl vizsgálták a fizikai aktivitás összetevőit, annak külső és belső motivációs hátterét. A kérdőívek adatainak rendszerezéséhez statisztikai elemző programot (SPSS Statistics 25.0) használtunk, és ennek segítségével végeztük el a megfelelő statisztikai próbákat. A fizikai aktivitást befolyásoló külső tényezőket (oktatási intézmények hatásai, szülői minta, baráti minta, jövedelmi viszonyok, lakhely adottságai, szabadidő mennyisége) a nemek és a korosztályon belüli életkori csoportok függvényében értelmeztük, saját készítésű kérdőív felhasználásával. A PALMS (Physical Activity and Leisure Motivation Scale) kérdőív segítségével térképezhettük fel a középiskolásokra ható belső motivációs tényezőket (fizikai állapot, külső megjelenés, pszichés állapot, egyéni fejlődés, társas kapcsolatok, mások elvárásai, élvezet, másokkal való vetélkedés). Kutatásunk során összefüggéseket kerestünk a különböző motiváló faktorok és az egyén fizikai aktivitása között. A mozgás külső motívumainak azonosítását kívánatosnak tartjuk a megelőzés céljából végzett mozgásprogramok hatékonyságának növelése miatt. Az eredmények alapján elmondható, hogy az oktatási intézményekben (általános- és középiskola) töltött időszak hatásai csak kismértékben befolyásolják a vizsgált populáció fizikai aktivitását, mely intő jel lehet a testnevelés területén dolgozó szakemberek számára. A vizsgált minta jellemzői az országos felmérések eredményeivel összhangban állnak (fizikai aktivitás mértéke, a nemek között kialakuló különbségek jellemzői). A motivációs tényezőket vizsgálva megállapítható, hogy az (elsősorban a fizikai) egészségi állapot javítása élvez elsőbbséget, mely különösen fontos, hiszen az elmúlt esztendők kedvezőtlenül befolyásolták a hajdúböszörményi lakosság fizikai aktivitását is. A külső tényezőkkel szembeni elutasítás általános jelenség, mely a vizsgált személyek életkori jellemzőivel is magyarázható, magasfokú autonómia-igénnyel állhat összefüggésben.