Jelen értekezés célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljam az intermodális központok indokrendszerét és szabályozási hátterét, valamint elemezzem azok optimális megvalósíthatóságát, közlekedésfejlesztő szerepét és a város társadalmára gyakorolt várható hatását. A célkitűzések közül elsőként az intermodális központok értelmezésére tettem kísérletet, valamint azok megvalósíthatóságával kapcsolatos településfejlesztési és közlekedési ágazati kérdések megválaszolásával foglalkoztam. A kutatás választ keresett továbbá arra, hogy egy összegyűjtött, nemzetközi mintákon alapuló tapasztalathalmaz segítségével megalkotható-e egy általános profilkép a hazai tervezési logika alátámasztására, vagy annak cáfolására. Az értekezés legnagyobb volumenű kutatási részében viszont arra kerestem a választ, hogy kimutatható eredmények összegyűjtésével és elemzésével képet lehet-e adni arról, hogy az intermodális központok megvalósítása milyen településfejlesztési hatásokkal bírhatnak. A célkitűzésekkel összhangban a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom multidiszciplináris feldolgozását kiegészítve kiemelt szerepet kapott a fogalmi meghatározáson túl a központok kategorizálása is. Vizsgálataim eredményeként a központok ötszintű kategorizálását végeztem el, úgy, mint nemzetközi (interregionális) intermodális központok, térségi intermodális központok, intermodális csomópontok, kiemelt átszállóhelyek és átszállóhelyek. A rendelkezésre álló adatokat összegezve létrehoztam az intermodális központok hazai kategorizálási rendszerét, melyben az előzőekben meghatározott öt szinthez lettek hozzárendelve a mértékadó értékek. Az értekezés legnagyobb volumenű kutatási eredményét és a kutatásom bázisát egy 100 elemből – 67 európai, 21 észak-amerikai, 9 ausztrál és 3 japán – álló, saját mintavételezés alapján készített intermodális központ adatbázis jelentette.