Munkacsoportunk a korábbiakban kimutatta, hogy az egyes liliomfafélékben megtalálható, a tradicionális távol-keleti gyógyászatban előszeretettel alkalmazott honokiol (HNK) képes csökkenteni a humán szebociták faggyúlipid-termelését, emellett pedig antiproliferatív és gyulladáscsökkentő hatású is. Jelen projekt keretében a célunk az volt, hogy a HNK korábban feltárt lehetséges anti-akne hatásait tovább vizsgáljuk. Kísérleteinket humán, immortalizált SZ95 szebocitákon végeztük (az anyagátadási megállapodás azonosítója: SZ95-A 236-1). Elsőként korábbi eredményeinket megerősítve megállapítottuk, hogy a HNK (20 μM) nem befolyásolta a szebociták életképességét (MTTassay), de csökkentette mind a spontán, mind a gyulladásos lipidmediátor arachidonsav (AA) által indukált, kórosan fokozott faggyúlipid-termelést (Nile Red jelölés) és a sejtek proliferációját is (CyQUANT-assay). Kimutattuk azt is, hogy a HNK képes nemcsak az AA, hanem több, az AA-étól független jelátviteli útvonalon ható lipogén ágens (anandamid [CB2 receptor], oleoil-etanolamid [GPR119 receptor], palmitinsav [NLRP3 inflammoszóma], valamint a linolsav és a tesztoszteron kombinációja [PPAR-ok]) által kiváltott fokozott faggyúlipid-termelés csökkentésére is, azaz univerzális liposztatikus hatással rendelkezik (Nile Red jelölés). A látott hatások mechanizmusát kutatva megállapítottuk, hogy a HNK akut alkalmazása nem vált ki mérhető Ca2+-jelet a szebocitákon (Fluo-4 alapú fluoreszcens Ca2+- mérés), de mind mRNS (RNA-Seq), mind fehérje szinten (western blot) down-regulálja a „nuclear receptor interacting protein 1” -et (NRIP1), ami a triglicerid akkumuláció fontos pozitív regulátora, down-regulációja pedig munkacsoportunk korábbi eredményei alapján jelentősen csökkenti a faggyúlipid-termelést. A mechanizmus további molekuláris részletei után kutatva 10, 30 és 60 perces HNK-kezeléseket követően foszfokináz array-t végeztünk. Adataink arra utalnak, hogy a szebociták 20 μM HNK-lal történő kezelése számos molekula (pl. a Lyn tirozin kináz stb.) foszforilációját fokozza, ami irodalmi adatok alapján szerepet játszhat a liposztatikus hatás kialakításában. Jelenleg is zajló kísérleteinkben szelektív farmakológiai inhibitorok segítségével igyekszünk tisztázni a fenti molekulák szerepét a HNK korábban említett potenciális anti-akne hatásainak kialakításában. Eredményeink alapján a HNK ígéretes, komplex akne-ellenes hatásokkal bír, melyek hátterében különböző kináz kaszkádok aktivációja és az NRIP1 down-regulációja állhat.