Humánerőforrás-válság az egészségügyben: az oktatói-kutatói utánpótlás-nevelés szemszögéből

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNádházy, Zsolt
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorNémeth, Norbert
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentBányai-Márton, Gábor
dc.contributor.opponentBácsi, Mariann
dc.contributor.opponentdeptDE Népegészségügyi Kar Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszékhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDE Kancellária Humángazdálkodási Főosztályhu_HU
dc.date.accessioned2015-05-21T11:24:13Z
dc.date.available2015-05-21T11:24:13Z
dc.date.created2015-03-19
dc.description.abstractAz egészségügy humánerőforrás-válsága összetett kérdéskör, kialakulása több okra vezethető vissza és több évtizedes folyamat eredménye. A végzett orvosok közül mindig is kis arányú volt az oktató-kutató hivatást választók köre. Az orvosképzésben az oktató-kutató munkát végző szakemberek szerepe meghatározó a minőségi felsőoktatásban, a magas színvonalú orvosképzésben és az utánpótlás-nevelésben egyaránt. Az általános humánerőforrás-válság azonban kiterjed az egyetemi oktatókra, kutatókra is. A dolgozat célja KSH, OECD és HfA adatbázisok és közölt tanulmányok adatai alapján rövid áttekintést nyújtani az felsőoktatásban dolgozó oktatók és hallgatók létszámadatairól az elmúlt bő két évtizedben, elemezve a kutatás-fejlesztési mutatókat, a végzettek körében az orvosok számának alakulását és az azt befolyásoló tényezőket, kihívásokat. Az adatok alapján elmondható, hogy (1) csökken a magyar hallgatók száma, a népességcsökkenés miatt is; (2) kevesebb magyar orvos végez az egyetemeinken, (3) nő a külföldi hallgatók száma, akik csak tanulni jönnek ide; (4) az oktatók-kutatók száma még így is arányaiban alacsony; (5) bérük nem versenyképes, alacsony, a 2008-as közalkalmazotti bértáblán megragadt; (6) a kutatási infrastruktúra összességében elmarad az EU-s átlagtól; (7) nő a migráció mértéke már a felsőoktatási évek alatt, a végzett orvosok körében pedig extrém mértéket öltött. A tendenciák tehát igen rosszak. Mindezel együtt az oktatói-kutatói életpálya vonzereje alacsony mértékű a fiatalok körében. Az oktatói-kutatói hivatás vonzóvá tételében meghatározó szerepet játszanak az egyetemi oktatók, de fontosak az anyagi lehetőségek: mind a megélhetési, mind a minőségi kutató- és oktatómunka végzését biztosító források tekintetében. Kormányzati beavatkozás nélkül hamar irreverzibilis károsodás következhet be. Önmagában azonban nem csak anyagiakról szólhat egy valódi elhivatottság. Az oktatásban és a kutatásban ez pedig elengedhetetlen.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseegészségpolitika, tervezés és finanszírozáshu_HU
dc.description.courseactlevelezőhu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent46hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/213504
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectoktatók-kutatók helyzetehu_HU
dc.subjectkutatás-fejlesztési mutatókhu_HU
dc.subjectutánpótlás neveléshu_HU
dc.subjecthumánerőforrás menedzsmenthu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Társadalomtudományokhu_HU
dc.titleHumánerőforrás-válság az egészségügyben: az oktatói-kutatói utánpótlás-nevelés szemszögébőlhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)