Btk. 333. § az alkotmányjog mérlegén
| dc.contributor.advisor | Fazekas, Flóra | |
| dc.contributor.author | Szabó, Marcell | |
| dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2020-09-07T07:21:18Z | |
| dc.date.available | 2020-09-07T07:21:18Z | |
| dc.date.created | 2020-09-01 | |
| dc.description.abstract | A Btk. 333. §-a büntetni rendeli a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását. A törvényi tényállás több alkotmányossági kérdést is fölvet, mindenekelőtt a véleménynyilvánítási szabadság sérelmének lehetőségét. Az Alkotmánybíróság 16/2013. számú határozatában állást foglalt a rendelkezés alkotmányosságáról. Úgy ítélte meg, hogy a büntetni rendelt magatartások esetében az elkövetők véleménynyilvánítási szabadsága (más alkotmányos értékek mellett) az önkényuralmi rendszerek áldozatainak, hozzátartozóiknak és a velük sorsközösséget vállalóknak az emberi méltósághoz való jogával áll szemben. Mivel megítélése szerint az elkövetési magatartások sértik az emberi méltósághoz való jogot, a testület elutasította a Btk. 333. §-ának megsemmisítésére irányuló indítványt, és alkotmányosnak minősítette a törvényhelyet. Ez ugyanakkor ellentmondani látszik az Alkotmánybíróság szinte töretlen gyakorlatának a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos határainak kijelölése terén. Korábbi határozataiban egyértelműen fenntartotta azon alapvető megállapítását, hogy pusztán a vélemény tartalma alapján nem büntethető annak kifejezése; a büntetőjogi korlátozás alkotmányosságához valamely "külső korlátba" ütközésre van szükség. Töretlennek mondható a testület gyakorlata a tekintetben, hogy amennyiben a korlátozás indokaként pusztán a kérdéses vélemények sértő, lealacsonyító, meghatározott személyek vagy csoportok érzékenységét bántó vagy felháborító volta hozható fel, azok alkotmányjogi értelemben nem jelentik az emberi méltósághoz való jog sérelmét, ezért nem üldözhetők a büntetőjog eszközeivel. A 16/2013. AB határozat ennek látszik ellentmondani, mint ami az emberi méltósághoz való jog sérelmével teszi egyenlővé az egyéni vagy közösségi érzékenység megsértését. A dolgozat a véleménynyilvánítási szabadság mint emberi jog vizsgálata után áttekinti a kérdésben releváns alkotmánybírósági határozatokat, hogy megalapozottan állást foglalhasson a kérdésben, hogy a Btk. 333. § elkövetési magatartásai valóban méltóságsértőnek tekinthetők-e, és hogy ez alapján helyesnek tartható-e a tényállás alkotmányosnak minősítése. | hu_HU |
| dc.description.corrector | N.I. | |
| dc.description.course | jogász | hu_HU |
| dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
| dc.format.extent | 48 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/293811 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | alkotmányjog | hu_HU |
| dc.subject | szólásszabadság | |
| dc.subject | holokauszttagadás | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány | hu_HU |
| dc.title | Btk. 333. § az alkotmányjog mérlegén | hu_HU |