A szakdolgozatomban a mentorálás folyamatának bemutatását és egyes elemeinek vizsgálatát tűztem ki célul. Testnevelő tanárként és leendő mentorként érdekel, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnem a jövőben. Miben tudom segíteni a pályakezdő kollégát, aki nálam kezdi el bontogatni a szárnyait. Melyek lehetnek azok a problémák, amelyek, hátráltathatják őt, és amikben segítségére kell lennem. A szakirodalmi részben ezeknek a bemutatására törekedtem. A mentorálás folyamata számomra sok újdonsággal szolgált, ezért is tartottam fontosnak, írni a mentori munkáról, annak szabályozásáról. Kiemeltem a testnevelést a műveltségterületek közül és végigvezettem mit kell másképp csinálnia, gondolnia egy testnevelő mentornak. Melyek azok a speciálisan a szakra jellemző vonások, amikre fel kell készíteni a jövő generáció tagjait. Kérdőív formájában igyekeztem leendő és aktív mentoroktól információkat szerezni, azokkal a problémákkal kapcsolatban, amelyeket a dolgozatomban tárgyalok. A kapott válaszok további elgondolkodásra késztettek. Úgy érzem sikerült választ kapnom a kérdéseimre, és igyekszem őket a jövőben hasznosítani, kamatoztatni. A dolgozatomban egy dolog mindig előtérbe került a mentor és mentorált kapcsolatában ez pedig a bizalomnak a kérdése. A közös munka elengedhetetlen feltétele.

„Ahhoz, hogy valakiből kihozzam a maximális tudást, ki kell nyitnom. Ahhoz, hogy oktatni tudjak, olyan kapcsolatrendszert kell kialakítani, hogy közel kerüljünk, különben máshogy nem működik.” /Matolcsy András/