A meggy sokoldalúsága miatt került a figyelem középpontjába, azonban ahhoz, hogy a hazai gyümölcstermesztés tovább fejlődjön, további újításokra van szükség szüret utáni minőségmegőrzése céljából, úgy, mint a posztharveszt technológia fejlesztésére. A szintetikus növényvédőszerek, illetve szermaradványok káros hatása, illetve a növekvő számú fungicid-rezisztens, valamint posztharveszt kórokozók megjelenése szükségessé teszi új, bioaktív anyagok felkutatását. A kitozán oligoszacharid alternatíva lehet növényvédelmi lehetőségként, éppen ezért kutatómunkánk során a kitozán oligoszacharid hatását vizsgáltuk az ’Éva’ és a ’Petri’ meggyfajták polcállóságának tekintetében. A polcállóságot különböző koncentrációjú kitozán kezelések, különböző tárolási módok (normál és módosított légterű tárolás) és eltérő tárolási idő mellett vizsgáltuk. A polcállósági vizsgálat során az eltérő koncentrációjú posztharveszt kitozán kezelések hatékonyságát hasonlítottuk össze a két meggyfajta esetén a friss fogyaszthatóságának növeléséhez a kontroll, kezeletlen gyümölcsökhöz képest. A kitozán kezelések hatékonyságának értékeléséhez a fertőzöttségi indexet (DSI%) használtuk, továbbá színtenyészet létrehozása után klasszikus morfológiai tulajdonságaik alapján azonosítottuk az ’Éva’ és a ’Petri’ meggyfajtákon megjelenő tárolási betegséget okozó gombákat.