Ifj. Révész Imre (1889-1967) kiemelkedő személyisége a 20. századi egyháztörténetnek, életének és munkásságának értékelésével azonban máig adós a történettudomány. Révész Imre életének számos szegmense (pl. történetírói munkásság, teológusi működés, püspökség) képezheti tudományos kutatás tárgyát, én pedig disszertációmban arra vállalkoztam, hogy első sorban személyes forrásai és a 2017-ig nem kutatható hagyaték alapján vizsgáljam meg püspöki működését (1938-1949) és rávilágítsak politikai és közéleti szerepvállalásának miértjeire. A püspöki működés bemutatásához elengedhetetlen volt, hogy felvázoljam azokat a kutatási és szakirodalmi előzményeket, amelyekből kirajzolódott, hogy miben hiányosak az eddigi kutatások. Az egyházkormányzói működés megértéséhez szükséges volt továbbá annak az útnak (család, származás, gyerekkor) a felvázolása, amelyet Révész Imre megtett addig, míg a Tiszántúli Református Egyházkerület vezető pozícióját elfoglalhatta. Az itt szerzett élmények egyértelműen hatással voltak későbbi működésére, így a püspökség időszakára is, bár vélhetően nem sejthette, hogy olyan időszakban kell a rábízott egyházkerületet vezetnie, amikor a világháború tapasztalati valóság lesz. A második világháború eseményei a Tiszántúli Református Egyházkerület működésében és Révész Imre életében is fordulópontot jelentettek, mi több, a politikatörténet igen szorosan összefonódott a Magyarországi Református Egyházzal, s kiváltképp annak szereplőivel. Ilyen szereplő volt ifj. Révész Imre is, akinek működése – mondhatni – nem „klasszikus” püspöki pályaívet írt le, ugyanis az egyházvezetői pozíció nem csupán a Tiszántúli Református Egyházkerület feletti őrködést kívánta meg. A korszak eseményeinek alakulása miatt sokkal inkább lett olyan közéleti szereplő, aki az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásakor a politikai szereptől sem riadt vissza, ugyanis lehetősége sem volt arra, hogy másképp cselekedjen. Közéleti és politikai szerepvállalása leginkább abban nyilvánult meg, hogy számos olyan tisztség viselője volt (tankerületi főigazgató, a debreceni Nemzeti Bizottság tagja, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja stb.), amelyek által nem maradhatott csak és kizárólag egyházkerületi vezető. Azért esett tehát élete ezen szegmensének kutatására a választásom, mivel püspöki működésének részletes és teljeskörű tárgyalása, politikai és közéleti szerepvállalásának megvilágítása és értékelése, illetve – esetlegesen Révész személyes dokumentumain keresztüli – feldolgozása ez idáig nem történ meg. / Imre Révész Jr. (1889-1967) was a prominent figure in 20th-century church history, yet historical scholarship still owes a thorough evaluation of his life and work. Numerous aspects of his life (e.g., his contributions as a historian, theologian, and bishop) could be the subject of scholarly research. In my dissertation, I aim to examine his episcopal work (1938-1949), primarily based on his personal sources and the legacy that was inaccessible for research until 2017, and shed light on the reasons behind his political and public engagement. In order to present his episcopal activities, it was essential to outline the prior research and literature that revealed the gaps in existing studies. Furthermore, to understand his role in church governance, it was necessary to trace the path (family background, childhood) that led him to hold the leadership position in the Reformed Church District of Tiszántúl. The experiences he gained during this period clearly influenced his later activities, including his time as bishop, though he likely could not have anticipated leading his church district during a time when the realities of war became a lived experience. The events of World War II marked a turning point in both the operations of the Trastibiscan Reformed Church District and in Imre Révész’s life. Moreover, political history became closely intertwined with the Hungarian Reformed Church, particularly with its key figures. Imre Révész Jr. was one such figure, whose career did not follow a "classic" episcopal trajectory, as the role of church leader demanded more than merely overseeing the Reformed Church District of Tiszántúl. Due to the events of the era, he became much more of a public figure, not shying away from political involvement during the formation of the Provisional National Government. In fact, he had little choice but to engage. His public and political roles were most evident in the numerous positions he held (such as chief director of the school district, member of the Debrecen National Committee, member of the Provisional National Assembly, etc.), which made it impossible for him to remain solely a church leader. I chose to focus my research on this segment of his life because a detailed and comprehensive examination of his episcopal activities, his political and public roles, and an evaluation based, potentially, on Révész’s personal documents, has yet to be undertaken.