Az értekezés a civil szervezetek (CSO) alkotmányjogi szabályozási modelljeinek monografikus igényű feldolgozására törekszik. A CSO-k az alkotmányjogi szakirodalomban az egyesülési szabadság kapcsán kerülnek érintőlegesen szóba. Ugyanakkor a CSO-k a modern demokráciák lényeges szereplői. Mondhatni a demokrácia egyik fokmérője a CSO-k szabadsága és egyenlősége. A témaválasztás célja, hogy kiegészítse az új típusú autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civil társadalom szempontjából, mivel egyre több országban fogadnak el olyan diszkriminatív, rugalmatlan és költséges jogszabályokat, amelyek korlátozó módon kihatással vannak a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-k létrehozására, működésére és tevékenységeire. Az értekezés az új típusú autoriter rendszerek korlátozó mechanizmusait egy elméleti keretben, a 4K modellben (kooptálás, kiszorítás, kényszerítés, kreálás) helyezi el, mely értelmezési keretet nyújt a Magyarországon beazonosítható CSO-kat ért korlátozások elemzésének is. Ezt követően a nemzetközi trendek vizsgálata során az összehasonlító alkotmányjog módszerét alkalmazva veszi górcső alá a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-kat korlátozó jogszabályokat és azok alkalmazását. Az elemzéshez az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában kimunkált minimum normák jelentik a viszonyítási pontot. The thesis aims to provide a comprehensive analysis of constitutional regulatory models for civil society organisations (CSOs). CSOs are only marginally discussed in the constitutional law literature, usually in the context of the right to freedom of association. CSOs play an important role in modern democracies, where their freedom and equality serve as key indicators of a functioning democratic system. The thesis aims to add to the research on the functioning of new types of authoritarian regimes from the perspective of civil society, as more and more countries enact discriminatory, rigid, and costly laws that restrict the establishment, operation, and activities of CSOs fulfilling a social control function. The paper places the restrictive mechanisms of new types of authoritarian regimes within the 4C theoretical framework (cooperation, co-optation, complementarity, confrontation), which also serves as an interpretative aid for the analysis of the restrictions imposed on CSOs in Hungary. It then expands the focus to international trends, using the comparative constitutional law method to assess the legal restrictions on CSOs performing social control functions and the implementation of these laws. The analysis is benchmarked against the minimum standards established by the case law of the European Court of Human Rights.