Összefoglalás

2002 és 2006 között öt – gyepterületként nyilvántartott - bolygatott élőhely (mintaterület) cönológiai felvételezését végeztem el. Vizsgálataim során azt szerettem volna igazolni, hogy a mezőgazdaságilag művelt területek közé ékelt, kevésbé értékesnek vélt területek, pl. láprétek, mocsárrétek, szikes rétek, sőt akár gyomnövénytársulások fenntartása természet- és környezetvédelmi szempontból nagyon fontos, sőt szükséges, mivel ezek a területek gyakran számos ritka és/vagy védett növény- és állatfaj élő- illetve táplálkozóhelyei. A témához kapcsolódóan több mint száz hazai és külföldi publikációt, valamint könyveket tanulmányoztam át, s ezek alapján az irodalmi áttekintés fejezet 9 alpontjában támasztottam alá kutatásaim fontosságát a biodiverzitás megőrzésében, illetve illeszkedését a jelenkori európai uniós környezetvédelmi- és vidékfejlesztési politikákhoz. Az anyag és módszer fejezetben először a vizsgált öt mintaterület földrajzi fekvését, talaj- és meteorológiai jellemzőit ismertetem. Az öt vizsgált mintaterület a Hajdúság északi részén, Hajdúnánás-Tedej határában fekszik, s a Tedej Rt. kezelésében állnak. A tájegység klímája száraz kontinentális, amelyre 9,9 oC éves átlaghőmérséklet és 580 mm évi csapadékátlag jellemző, ebből a vegetációs időszakban átlagosan 300-350 mm hull le. A mintaterületek talajtípusa: szoloncsákos réti talaj, és az üzemi térképeken gyepterületekként vannak feltüntetve. Az egyes mintaterületek rövid bemutatását cönológiai jellemzésük módszerei és a vizsgálati szempontok felsorolása követi. Az eredmények fejezetben mind az öt mintaterületet általánosan, majd az őket jellemző növénytársulásaikra lebontva jellemeztem. Az első mintaterület ex lege védett terület és ezért ezt kontrollterületnek tekintettem a másik négy mintaterület jellemzésénél. A jellemzéseket a mintaterületen található fajok természetvédelmi érték kategóriái és a flórajellemzők alapján végeztem. A mintaterületeknél, s az egyes társulásaiknál – ahol lehetett – leírtam szerepüket a tájban, illetve a természet értékeinek megóvásában. Megállapítottam hogy több értékes növény- és állatfajnak menedéket nyújthatnak, és mint magbankok is szerepet játszhatnak az uralkodóan agrártájban. Az adott mintaterületre és társulásaira vizsgáltam az egyes növénycsoportok, társulások borítottságát, fajszámának alakulását, külön figyelmet szentelve a pázsitfűféléknek és a fészkeseknek. Megállapítottam, hogy a csak kaszálással vagy a mezőgazdaságilag egyáltalán nem hasznosított mintaterületek fajszáma jóval elmarad a kaszálással és legeltetéssel egyaránt hasznosított mintaterület fajszámától. Mind az öt mintaterületen azt figyeltem meg, hogy az összfajszámból 20 ± 1% a fészkesvirágzatúak családjába tartozó fajok részaránya, míg a pázsitfüveké 17 – 23% között alakult. A mintaterületek vegetációjának főbb Raunkiaer-féle életforma csoport megoszlásának vizsgálatakor azt állapítottam meg, hogy mindegyik mintaterület esetében a hemikryptophyta fajok részaránya a legmagasabb (32 – 46%), őket a therophyták követik (22 - 32%), ami a mintaterületek szárazodására utal. A mintaterületek vegetációjának flóraelem összetételét vizsgálva azt állapítottam meg, hogy mind az öt mintaterület esetében az eurázsiai flóraelemek részaránya mintegy kétszerese (43 – 52%) a magyar flórára jellemző értéknek (22,5%). Igen magas a kozmopolita fajok részaránya is (20 – 29%) a magyar flórára jellemző értékhez (6,5%) viszonyítva, ezt az egynyári, melegigényes gyomfajok egyre növekvő száma magyarázza. Az európai flóraelemek részaránya viszont alacsonyabb (9 – 16%) a magyar flórára jellemző értéknél (20,4%). A statisztikai elemzések eredményeképpen megállapítottam, hogy a fajszámot illetően mind az öt mintaterület esetében szélsőséges ingadozás jellemzi a sokaságot. A borítás átlaga a harmadik mintaterület (mézpázsitos szikes rét degradált gyepszegéllyel) esetében a legnagyobb, itt a variációs koefficiens is homogenitást mutat. A Shannon érték vizsgálatakor a második mintaterület (ecsetpázsitos rét) esetében a legmagasabb az átlag, s legkisebb a szóródás. A variációs koefficiens közepes változékonyságot jelez. Az egyenletesség mediánja a harmadik mintaterület (mézpázsitos szikes rét degradált gyepszegéllyel) esetén a legalacsonyabb és a szóródás is itt a legnagyobb. Mind a Hierarchical, mind K-Means klaszteranalízis az öt mintaterület 21 növénytársulása közül ugyanazokat a társulásokat sorolta egy klaszterbe, ebből megállapítható, hogy az egyes klaszterekbe tartozó társulások nagyon különböznek egymástól a családok borítottsági értékei alapján. A dolgozatomban igyekeztem felhívni a figyelmet a vizsgált mintaterületek jelenlegi állapotát veszélyeztető tényezőkre is. Legfontosabbnak a klímaváltozás hatásait tartom, s itt nemcsak a változó meteorológiai, s ökológiai tényezőkre gondolok, hanem ezek olyan egyre inkább kézzelfogható következményeire, például hogy egyre több olyan gyomfaj jelenik meg a bolygatott élőhelyeken, amelyek az eredeti vegetációra potenciális veszélyforrást jelentenek. Ezek az átalakuló feltételeket jobban toleráló, egyéves melegigényes inváziós növényfajok az egész tájegységben megjelenhetnek. Így a mintaterületeket övező mezőgazdasági művelés alatt lévő táblákban is, ahol főleg kukorica, őszi búza és cukorrépa termesztés folyik, évről-évre egyre jelentősebb például a selyemmályva (Abutilon theophrasti) és a bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium) fertőzöttség. E növényfajok megjelenése megfigyelhető mind az öt vizsgált mintaterület határán is, de megtelepedésüket a mintaterületeken a május végi-június eleji kaszálás megnehezíti. A természetvédelmi kezelésként alkalmazandó nyár végi tisztító kaszálás pedig magérlelésüket akadályozná meg, ezért e beavatkozás indokoltnak tűnik a mintaterületek degradálódásának megakadályozásában. Másodsorban, a megfelelő mezőgazdasági hasznosítás szerepét emelném ki, amelynek mindig összhangban kell lennie a környezetvédelmi célkitűzésekkel.
Eredményeim alapján, az általam vizsgált mintaterületekkel, vagy legalábbis azok egyes társulásaival kapcsolatosan felmerülhet a természetvédelmi oltalom alá helyezés lehetősége, hiszen amint azt már többször kihangsúlyoztam e területek, növénytársulások az ott élő növény-, és állatfajoknak még kis kiterjedésük ellenére is menedékhelyet nyújtanak a környezetükben folyó mezőgazdasági termelés háborgató hatása ellen. Kiemelném, hogy a harmadik (azaz a mézpázsitos szikes rét degradált gyepszegéllyel) mintaterület életteret biztosít olyan védett madárfajoknak, mint például a bölömbika, a nagykócsag, a szürke gém és sárgarigó, valamint béka- és siklófajoknak. A Keleti-főcsatorna gátját szegélyező fás-cserjés szegély pedig menedéket nyújt őzeknek, nyulaknak, sünöknek és madaraknak, s maga a főcsatorna, mint zöld folyosó funkcionál. A természetvédelmi oltalom alá helyezéssel kapcsolatban arra is rámutattam, hogy egy élőhely értékének meghatározásakor az egyik legkézenfekvőbb kritérium a fajgazdagság. Viszont figyelembe kell venni, hogy a fajok nem egyforma értékűek. Ha egy területről az értékesebb fajok eltűnnek, netán megritkulnak és helyükön zavarástűrő vagy adventív, igénytelen fajok jelennek meg, az ugyanolyan fajgazdagság mellett már csökkenő természetvédelmi értéket jelent. A másik olyan szempont, amelynek feltétlenül szerepet kell kapnia a védett területek kiválasztásakor az a veszélyeztetettség. Vizsgálataim során a mintaterületek némelyikén védettséget élvező kis populációméretű és kis egyedsűrűségű növény- illetve állatfajokat sikerült fellelni, de kis populációméretű, s nem nagy territóriumigényű madárfajt is megfigyeltem. Következtetésként megállapítható, hogy a vizsgált mintaterületeken a társulások képe, hierarchiája tükrözi a közeli Hortobágy hasonló ökológiai jellemzőkkel rendelkező élőhelyeit, azonban a mezőgazdasági tevékenység, s a változó éghajlati feltételek nyomán igen jelentős a társulások degradációja. A karakter fajok jelenléte, valamint az endemikus és védett fajok száma azonban arra enged következtetni, hogy a mintaterületek mind a refúgium, mind a puffer zóna szerepét betölthetik. Summary

Between 2002 and 2006 I made the coenological survey of five disturbed habitats marked as grasslands. During my research work, I wanted to verify that the maintenance of habitats amongst agricultural lands - and considered as less valuable - is of high importance and necessary from an environmental point of view, since these habitats are often living and feeding areas of many rare and/or protected plant- and animal species. Relating to the topic I had studied more than a hundred domestic and foreign publications and books. On their basis in the Literature chapter I reinforced in 9 sub-chapters the importance of my research work in the preservation of biodiversity and its fitting into the present environmental protection- and rural development policies of the European Union. In the Research methods chapter at first I introduce to the geographical position, soil- and meteorological features of the five habitats. The examined habitats are under the management of Tedej Joint Stock Company on the confines of Hajdúnánás-Tedej in Northern Hajdúság. The climate of the region is dry continental, the yearly average temperature is 9.9 ºC, the yearly average precipitation is 580 mm, from which 300-350 mm fall during the vegetation period. The soil type of the habitats is solonchak-like meadow soil. The habitats are marked as “grasslands” on the service maps. The short introduction of the habitats is followed by the methods of their coenological characterization and the list of the examination points of view, In the Results chapter I characterized all the five habitats in general and their each plant association. The first habitat is an ex lege protected habitat, therefore it was indicated as a control area in the characterization of the other four ones. I made the characterizations on the basis of the environmental protection value of the species found in the habitat and the flora features. I have written the role of the habitats and their plant associations in the region and in the preservation of the Nature’s values. I have stated that these habitats provide refuge for many protected plant- and animal species and can be considered as a valuable “seed bank” amongst the big, intensively cultivated fields. During the coenological characterization I evaluated the plant associations of each habitat by analysing in detail their coverage and number of species. I also separately examined the coverage and number of species of each plant association of the habitats. I have stated that the number of plant species in grasslands used for only cutting or in habitats out of agricultural use is less than of those, which are utilized by grazing and cutting as well. I have pointed out that in all the five habitats the ratio of Asteraceae species is 20 ± 1%, while of the Poaceae species is between 17-23% from the total number of species. I examined the Raunkiaer-type life form types of the vegetation of each habitat. I have pointed out that in case of all five habitats the ratio of hemicryptophyta species was the highest (32-46%), followed by the therophyta species (22-32%) that indicates the drying out of the habitats. I examined the flora element structure of the vegetation of the habitats as well. I have stated that in case of all five habitats the Eurasian flora elements are almost twice (43-52%) of the value characteristic to the Hungarian flora (22.5%). The ratio of the cosmopolitan species is quite high as well (20-29%) comparing to the value of the Hungarian flora (6.5%). This can be explained by the growing number of the warm-season annual weed species. But the percentage of the European elements is lower (9-16%) than of the Hungarian flora (20,4%). As a result of the statistical analyses I have pointed out that number of species in case of all the five habitats extreme fluctuation characterizes the statistical universe. As regards the average of the coverage it is the highest in case of the third habitat (degraded Puccinellia grassland), and the variational coefficient shows homogenity as well. In examining the Shannon-value the average is the highest in case of the second habitat (Alopecurus meadow), and the statistical dispersion is the smallest. The variational coefficient shows medium variability. The median of evenness is the lower in case of the third habitat (degraded Puccinellia meadow) and the statistical is the highest here as well. I have done the Hierarchical and the K-Means Cluster Analyses for the 21 plant associations of the five habitats. Both cluster analyses put the same associations into the same cluster, so one can state that the associations in each cluster are different from the associations of the other ones according to the coverage data of the plant families. In my work I tried to pay attention to the threathening factors reflecting the present state of the habitats. Primarily the effects of climate change must be mentioned, thinking not only for the changing meteorological-, and oecological factors, but their more apparent consequences. For example due to the climate change more and more warm-season annual plant species appear in the disturbed habitats that means potential harm for the original vegetation. These invasive species tolerating the changing conditions can appear in the whole region. For example in the adjacent sugar-beet and maize fields year by year the velvetleaf (Abutilon theophrasti) and rough cockleburr (Xanthium strumarium) infections are of growing significance. The presence of these weed species can be observed at the edges of the habitats, but in the habitats they can not settle thanks to the cutting done at the end of May or at the beginning of June. A cleaning cutting at the end of the summer would hinder the ripening of their seeds, therefore this method is considered to be reasonable against the degradation of the habitats. Secondly I would like to emphasize that agricultural utilization always should be in harmony with environmental protection goals. On the basis of my results the possibility of environmental protection can be come up in case of some habitats or some of their plant associations, since these yet not protected habitats provide shelter for plant- and animal species against the disturbing effects of the adjacent agricultural cultivation. I would like to emphasize that for example the third habitat (degraded Puccinellia meadow) is living space and feeding area of such protected bird species as white stork, spoonbill, common heron, bittern and oriole as well as frog and snake species. The woody-bushy edges by the dams of Keleti - main canal give shelter for roe deer, rabbits, hedgehogs and cuckoos and plays a role of green corridor. I have pointed out that in determination of the value of a habitat one of the main environmental protection priorities is richness in species. But one must take into consideration that species do not have the same environmental protection value. If valuable species disappear from a habitat or become rarified and disturbance tolerant or adventive species enter their place the richness in species would remain the same with decreasing environmental protection value. The other point of view in selecting a protected habitat is the endangered situation. During my research work in some habitats I found some protected plant- and animal species with small populations and denseness, but I observed a protected water bird species with small population and territory need as well. In summary I can state that in the examined habitats the hierarchy and look of the associations reflect the habitats with similar characteristics of the Hortobágy. Although due to the agricultural activities and the changing climatic conditions the degradation of the associations can be considered significant. From the presence of character species and the number of endemic and protected species we can conclude that these habitats can fulfil a role of both refuge and buffer zone.