A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) in vitro szaporításának lehetőségei és technológiai fejlesztése

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKaszás, László
dc.contributor.authorFöldvári, Máté
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2025-12-08T12:27:25Z
dc.date.available2025-12-08T12:27:25Z
dc.date.created2025-10-22
dc.description.abstractA csicsóka (Helianthus tuberosus L.) Észak-Amerikából származó ággumós zöldség-, illetve ipari növény. A szakirodalmi források azt mutatják, hogy gyakorlati felhasználása rendkívül sokrétű. Mindazonáltal a kertészeti gyakorlatban termesztése nem terjedt el, pedig hazánk adottságai alapvetően alkalmasak lennének termesztésére. A csicsóka többféle képpen is szaporítható; generatív és vegetatív úton is. A generatív, azaz maggal történő szaporítás gátja, hogy a csicsóka virágai magas szintű ön-inkompatibilitással (self-incompatibility) rendelkeznek, ez meggátolja az öntermékenyítést. A gyakorlatban a gumóról történő vegetatív szaporítás terjedt el. Szükség van alternatív szaporítási és nemesítési módszerek kidolgozására. A szövettenyésztés egy kiváló lehetőség lehet a csicsóka szaporítására és nemesítésére. Kutatásunk a csicsóka primer hajtástenyészetből indított, direkt organogenezissel végzett szaporítási módszerre és annak technológiai fejlesztésére összpontosít. A kísérletben a ’Rubik’ és a ’Fuseau’ fajta került vizsgálatra. Hat + egy kontroll táptalaj kombinációt vizsgáltunk, ezek különböző koncentrációban és összetételben tartalmaztak BAP (6-benzil-aminopurin) és GA3 (gibberellinsav) növekedésszabályozókat. Eredményeinkből megállapítható, hogy a ’Rubik’ fajta esetében a legtöbb hajtás a 0,5 mg×L-1 BAP tartalmú táptalajon fejlődött. A legtöbb atipikus hajtás pedig a 1,0 mg×L-1 BAP + 0,1 mg×L-1 GA3 tartalmú táptalajon alakult ki. A ’Fuseau’ fajta esetében a legtöbb hajtás a 1,0 mg×L-1 BAP + 0,5 mg×L-1 GA3 tartalmú táptalajon fejlődött. A legtöbb atipikus hajtás pedig a 1,0 mg×L-1 BAP + 0,1 mg×L-1 GA3 tartalmú táptalajon volt megfigyelhető. A hajtásszám fajták függvényében történő alakulásának vizsgálatára készült összehasonlító elemzésből kiderült, hogy a ’Rubik’ fajta szignifikánsan több hajtást produkál, mint a ’Fuseau’.
dc.description.courseKertészmérnöki
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent42
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/399565
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectcsicsóka
dc.subjectmikroszaporítás
dc.subjectnövénybiotechnológia
dc.subjectszövettenyésztés
dc.subject.dspaceMezőgazdaságtudomány::Kertészet
dc.titleA csicsóka (Helianthus tuberosus L.) in vitro szaporításának lehetőségei és technológiai fejlesztése
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Szakdolgozat_ Földvári Máté_végleges DEA.pdf
Méret:
1.32 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)