Önkormányzatok környezetpolitikája
| dc.contributor.advisor | Szász, Tibor | |
| dc.contributor.author | Khetynger, Judit Éva | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2012-04-13T08:55:23Z | |
| dc.date.available | 2012-04-13T08:55:23Z | |
| dc.date.created | 2012-04-13 | |
| dc.date.issued | 2012-04-13T08:55:23Z | |
| dc.description.abstract | Dolgozatom témájaként az önkormányzatok környezetpolitikáját választottam. Ahhoz, hogy egy pontos képet kapjunk arról, hol is tart ma a környezetvédelmi politika a fejlődésben, fontosnak tartom bemutatni előzményként a kialakulását. Mivel hazánk 2004. május 4-től az Európai Unió tagja, így az Európai Uniós környezetpolitika vonatkozásaira is kitérek. Úgy vélem a gazdasági recesszió miatt a környezettel, környezeti problémákkal kapcsolatos hírek száma visszaesett. Hosszú távon mégis elengedhetetlen figyelembe venni a környezetvédelmi szempontokat is a gazdasági, politikai, társadalmi döntések során. Az Európai Közösség kialakulásakor az elsődleges szempont a II. világháború lezárását követően a világbéke fenntartása, és egy erős, tartós gazdasági fejlődés elérése volt. Azonban a gazdasági modernizációval együtt járt a környezet folyamatos romlása is. Viszonylag későn, húsz évvel később ismerték fel a tagállamok is, hogy környezetvédelmi politika nélkül a gazdasági integráció sem valósulhat meg. Az Európai Unió napjainkban már komoly erőfeszítéseket tesz a környezetünk megóvására és a fenntartható fejlődés biztosítására. Ennek érdekében jelentős támogatások állnak rendelkezésre a tagállamok, vállalatok és legfőképpen az önkormányzatok számára. Dolgozatom első fejezeteiben először is azt a folyamatot szeretném bemutatni, hogy miképpen változott meg ily módon a közösségi politika hozzáállása, és milyen konkrét rendelkezések szabályozzák napjainkban ezt a területet. Röviden áttekintem a környezetvédelem magyarországi alakulását az 1970-es évektől napjainkig, érintve az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásait. Ezt követően azt vizsgálom, hogy jelenleg milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az önkormányzatok számára, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeiket és igényeiket megvalósíthassák. Ezen igények közül kiemelem és részletezem a legnagyobb támogatással rendelkező területeket, mint a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, energiahatékonyság és zöldenergia felhasználás. Az utolsó fő fejezetben 3 konkrét projekten keresztül bemutatom, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a Környezet és Energia Operatív Program keretében az önkormányzatok milyen módon használják fel a környezetvédelmi célú, európai uniós támogatásokat. | hu_HU |
| dc.description.corrector | vt | |
| dc.description.course | Közszolgálati | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 42 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/127409 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.rights.access | no_restriction | hu_HU |
| dc.subject | önkormányzat | hu_HU |
| dc.subject | környezetpolitika | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Közgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | Önkormányzatok környezetpolitikája | hu_HU |
| dc.title.subtitle | A környezetpolitika fejlődése, helyzete az Uniós csatlakozás után Magyarországon | hu_HU |