Talajművelési módok és fajtahajlam hatása a kukorica fuzárium fertőzöttségére és a mikotoxin szennyezettségére provokációs vizsgálatban
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A kukorica, tudományos nevén Zea mays, a világ egyik legnagyobb területen termesztett növénye, amely sokoldalúan hasznosítható az élelmiszeriparban, takarmányként és ipari nyersanyagforrásként is. A kukorica termőképességét és minőségét különféle kórokozók veszélyeztetik, a Fusarium fajok a legjelentősebbek közé tartoznak. Melyek miután megfertőzik a kukoricanövényeket, olyan betegségeket okoznak, mint a kukorica szárkorhadás és csőpenész, amelyek jelentős termésveszteséghez és mikotoxin-szennyeződéshez vezethetnek. A Fusarium fajok által termelt mikotoxinok, mint például a fumonizinek, a DON toxin és társai, jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek az emberekre és az állatállományra egyaránt. Célom az volt, hogy a kutatás során a talajművelési módok, kukoricafajták érzékenysége és a Fusarium fertőzés közötti kapcsolatot vizsgáljam, amely igen összetett. A kukorica kultúrában végzett talajművelési gyakorlatok jelentősen befolyásolhatják a fertőzés mértékét. A hagyományos talajművelés magában foglalja a talaj mechanikai művelését, felszínének leforgatását a mélyebb rétegekbe, amely során a fertőzött növényi maradványokat is bedolgozzuk a talajba, csökkentve a kórokozók túlélését és az újrafertőzés lehetőségét. Ezzel szemben a csökkentett talajművelés vagy a talajművelés nélküli gyakorlatok fertőzött növényi maradványokat hagyhatnak a tábla felszínén, amely kedvező környezetet teremthet a Fusarium gomba fejlődéséhez, ellenben a csökkentett talajművelés javíthatja a talaj kultúrállapotát és ezzel egyidőben benne a mikrobiális aktivitást is növelve, mely által visszaszorítva a gombák felszaporodását. A kukoricafajták érzékenysége a Fusarium fertőzésre és a mikotoxin szennyeződésre eltérő. Egyes kukoricahibridek természetesen jobban ellenállnak a fertőzésnek, és még magas fertőzési nyomás mellett is csökkent mikotoxin szintet mutatnak. Ezért a Fusarium fertőzést és a kukoricakultúra mikotoxin-szennyezettségét befolyásoló tényezők megértése elengedhetetlen a jövőben a stabil és biztonságos élelmiszer-ellátás biztosításához, a hosszútávon fenntartható kukoricatermesztéshez és annak integrált növényvédelme során.