A 19. század magyar protestáns teológusainak élete nem tartozik a legkutatottabb témák közé; Kovács Albert (1838-1904) liberális teológus és országgyűlési képviselő életének részleteit mostanáig jórészt homály takarta. Kutatásom célja ezt a homályt legalább részben eloszlatni. A számos megközelítési lehetőség közül disszertációmban csupán Kovács életének fontosabb szegmenseit: felmenőit, gyermekkorát, tanulmányait és családi életét vázolom fel pozitivista narratíva keretében. Kovács tudományos teológiai eszmerendszerét a modern teológiai gondolkodás határozta meg, de ezen belül nem annyira a radikális, hanem inkább a mérsékelt irányhoz tartozott. Fő célja a „vallás-erkölcsi élet” megújítása volt, és ehhez a legalkalmasabbnak a liberális teológiát találta, de ugyanakkor nem zárta ki az ún. újortodoxia hozzájárulását sem, sőt kifejezte elgondolását, hogy a két, egymással szemben álló teológiai irányzat kölcsönhatása fogja igazán a teológiai tudomány és az egyház fejlődését elősegíteni. Teológiája középpontjában az ember állt, aki teremtettségénél fogva valami istenit hordoz magában. A Bibliát nem tartja Isten autentikus kijelentésének, pontosabban egyenrangúnak tartja a történelemmel, a természettel, a tudományokkal és a művészetekkel, mint amelyekben Isten egyaránt megnyilatkozik. Istenről alkotott képét meghatározza a kauzális szemlélet, amely szerint egy transzcendens végső oka van mindennek, de ugyanakkor annak az elgondolásának is hangot ad, hogy Isten működése jól meghatározott törvények alapján történik, tehát csodát nem tesz. Ez a gondolat pedig egy újabban hozott magával: a teológia fejlődését a természettudományok eredményei biztosíthatják. A „lelkiismereten uralkodó dogma” helyett az egyéni hitet tartja elfogadhatónak, Jézusban pedig elsősorban a követendő embereszményt látja. Nevéhez fűződik a Magyarországi Protestáns Egylet megalakulása, melynek munkájában oroszlánrészt vállalt, és melynek titkári tisztét az egylet fennállása idején (1871-1890) végig hűségesen betöltötte. Eszmetörténeti megközelítésben a „vallás” és a „protestantizmus” fogalmát tesszük vizsgálat tárgyává, a társadalmi vonatkozások terén pedig a liberális teológiai eszmeiség által meghatározott és az Egylet munkájába bekapcsolódó személyek lakhelyének és társadalmi hovatartozásának vizsgálata által mutatjuk ki, hogy a kezdeményezés széles rétegeket mozgatott meg az ország egész területén. A magyarországi liberális teológia egyik kimagasló képviselője, közegyházi és teológiai tanári szolgálata mellett 1881-1896 között parlamenti képviselőként is működött. 1881-től 1892-ig szülőföldét, az ún. „Marosvásárhely-vidéki” kerületet képviselte, utolsó parlamenti ciklusában pedig a kovásznai választópolgárokat, mindkét kerületben a Mérsékelt Ellenzék, a későbbi Nemzeti Párt színeiben. Képviselőként különösen a közoktatással kapcsolatos vitákban vett részt. A középiskolai törvény kapcsán a rendszertelenséget kritizálja, a népoktatási törvény lehetséges revíziója kapcsán pedig az államosítás előnyeit vázolja fel. Kiemelt figyelmet fordított a pedagógusok anyagi helyzetére is: a tanítók méltányos fizetése és nyugdíja mellett emelte fel szavát. A legkisebbek védelme érdekében az óvodai törvény megalkotása kapcsán állt ki. Az ógörög nyelv középiskolai oktatását elengedhetetlennek tartotta a tudományos gondolkodás elsajátítása céljából. A közoktatási témák mellett az egyházpolitikai kérdésekben is véleményt nyilvánított, a polgári házasság kérdésében az állam és egyház jogai közötti egyensúlyra törekedett, de határozottan állást foglalt az izraelita vallás recepciója és általában a vallás szabad gyakorlása mellett is. The life of 19th century Hungarian Protestant theologian is not among the most researched topics; the details of the life of Albert Kovács (1838-1904), a liberal theologian and Member of Parliament, have so far been obscure. The aim of my research is to partially dispel some of this ambiguity. In my dissertation, out of the many approaches, I outline in a positivist narrative framework only the most important segments of Kovács’s life: his ancestors, his childhood, his studies, and his family life. Kovács's theological system of ideas was determined by the modern theological thinking of his time, but within this paradigm it belonged not so much to the radical, but rather to the moderate branch. His main goal was to renew the “religious-moral life,” and he found liberal theology to be the most suitable for this, but at the same time he did not rule out the so-called new orthodoxy either. He even expressed the idea that the interaction of the two opposing theological trends would yield the progress and development of theology and the Church. At the heart of his theology was man who, as a created being, carries something divine. He does not see the Bible as an authentic statement of God. He considers Scripture on an equal footing with history, nature, the sciences, and the arts. In his view God manifests itself in all of these. His image of God is determined by the causal view that there is a transcendent ultimate cause for everything, but at the same time he also expresses the idea that God works according to well-defined laws, so he does no miracles. Out of this idea follows the next: the development of theology can be ensured by the discoveries of the hard sciences. Instead of the “dogma of conscience,” he considers individual faith primordial, and in Jesus he sees primarily the human ideal to be followed. His name is associated with the formation of the Hungarian Protestant Society, in whose work he took a lion's share, and whose secretary position he faithfully held throughout the existence of the association (1871-1890). I examine the concepts of “religion” and “Protestantism” in his thought. I also examine the places of birth and social affiliations of persons defined by liberal theological ideology and involved in the work of the Society, in order to demonstrate that this initiative had wide echoes throughout the country. In addition to his service as a public church figure and theology professor, he was one of the outstanding representatives of liberal theology in Hungary, and from 1881 to 1896 he also served as a Member of Parliament. From 1881 to 1892 he represented his place of birth and its surroundings, the “Marosvásárlhely District”. In his last parliamentary term he represented the voters of Kovászna, in both of its districts, in the colors of the Mérsékelt Ellenzék [Moderate Opposition], the later Nemzeti Párt [National Party]. As a representative, he was particularly involved in debates on public education. He criticized the irregularity in connection with the Secondary School Act and outlined the benefits of nationalization in connection with a possible revision of the Public Education Act. He also paid special attention to the financial situation of the teachers: he raised his voice in favor of a fair salary and pension for the teachers. In order to protect the youngest, he advocated the creation of the Kindergarten Act. He considered the teaching of the ancient Greek language in high school to be essential in order to acquire scientific thinking. In addition to public education topics, he also expressed an opinion on church policy issues, sought a balance between state and church rights in the issue of civil marriage, but also took a firm stand on the reception of the Israelite religion and the free practice of religion, in general.