Sérült gyermekek a gyermekvédelemben
Sérült gyermekek a gyermekvédelemben
Dátum
Szerzők
Bacsik, Lüszien
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A szakdolgozat fókuszában a gyermekvédelmi gondoskodásba került, intellektuális képességza-varral élő gyermekek állnak. A problémamegelőző (proaktív) gyermekvédelem színtereinek áttekintése során fölhívom a figyelmet a gyermekvédelem „mostohagyermekeire” (különösen az átmeneti gondozás terén), amely állapot éppen a prevenció, azaz a családból történő kiemelés megelőzése szempontjából problematikus. A problémakezelő (reaktív) gyermekvédelem tárgya-lásakor összevetem az intézményes és a családias jellegű ellátások jellemzőit, kiemelve, hogy előbbi a professzionalitás, utóbbi pedig a családias jelleg tekintetében bír jobb kondíciókkal. Végigveszem a sérült gyermeket nevelő családok általános jellemzőit, jellemző kríziseit, majd áttekintem a kora gyermekkori intervenció magyarországi helyzetét, amely – sok jó kezdemé-nyezés ellenére – elsősorban a területi egyenlőtlenségek miatt szintén nem tudja maradéktalanul betölteni prevenciós szerepét. A szakellátásba kényszerülő sérült gyermekek nevelőszülőkhöz helyezése - hasonlóan neurotipikus társaikhoz - egyértelmű preferencia, ám az ellátásukra hiva-tott különleges nevelőszülők száma csökkenést mutat. A nevelőszülő osztályrésze sokszor ha-sonlóan izolált szituáció, mint amit a vér szerinti szülő is átélt s ami a kudarcát okozta, s ez erő-teljesen a hatékonyság rovására megy. Ha a gyermek az őt védeni hivatott gyermekvédelmi rendszerben nem jut hozzá az őt megillető ellátáshoz, szolgáltatásokhoz, rendszerabúzusról kell beszélnünk. A rendszerabúzus meglétének igazolására több példát is bemutatok a dolgozatban. Az utógondozás során kiemelt probléma, hogy nagymértékben hiányoznak azok az intézmé-nyes mechanizmusok, amelyek a sérült fiatalok részére az igényeiknek megfelelő, adekvát fölvi-lágosítást és támogatást tudnának nyújtani. A dolgozat záró részében javaslatokat, jó gyakorla-tokat foglalok össze a sérült gyermekek gyermekvédelmi ellátásának javításához. Hangsúlyo-zom a prevenciós szolgáltatások, az interprofesszionális együttműködés, a gyógypedagógusok alkalmazása és a rendszerabúzus mindenféle formájának fölszámolása fontosságát. Végső meg-állapításom, hogy ezen változások abszolválása nélkül a gyermekvédelmi rendszerből kikerülő sérült fiatalok státusza a Wolfensberger által leírt devaluated person marad.
Leírás
Kulcsszavak
gyógypedagógia, gyermekvédelem