Sérült gyermekek a gyermekvédelemben
| dc.contributor.advisor | Gortka-Rákó, Erzsébet | |
| dc.contributor.author | Bacsik, Lüszien | |
| dc.contributor.department | DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2020-04-20T06:12:51Z | |
| dc.date.available | 2020-04-20T06:12:51Z | |
| dc.date.created | 2020-04 | |
| dc.description.abstract | A szakdolgozat fókuszában a gyermekvédelmi gondoskodásba került, intellektuális képességza-varral élő gyermekek állnak. A problémamegelőző (proaktív) gyermekvédelem színtereinek áttekintése során fölhívom a figyelmet a gyermekvédelem „mostohagyermekeire” (különösen az átmeneti gondozás terén), amely állapot éppen a prevenció, azaz a családból történő kiemelés megelőzése szempontjából problematikus. A problémakezelő (reaktív) gyermekvédelem tárgya-lásakor összevetem az intézményes és a családias jellegű ellátások jellemzőit, kiemelve, hogy előbbi a professzionalitás, utóbbi pedig a családias jelleg tekintetében bír jobb kondíciókkal. Végigveszem a sérült gyermeket nevelő családok általános jellemzőit, jellemző kríziseit, majd áttekintem a kora gyermekkori intervenció magyarországi helyzetét, amely – sok jó kezdemé-nyezés ellenére – elsősorban a területi egyenlőtlenségek miatt szintén nem tudja maradéktalanul betölteni prevenciós szerepét. A szakellátásba kényszerülő sérült gyermekek nevelőszülőkhöz helyezése - hasonlóan neurotipikus társaikhoz - egyértelmű preferencia, ám az ellátásukra hiva-tott különleges nevelőszülők száma csökkenést mutat. A nevelőszülő osztályrésze sokszor ha-sonlóan izolált szituáció, mint amit a vér szerinti szülő is átélt s ami a kudarcát okozta, s ez erő-teljesen a hatékonyság rovására megy. Ha a gyermek az őt védeni hivatott gyermekvédelmi rendszerben nem jut hozzá az őt megillető ellátáshoz, szolgáltatásokhoz, rendszerabúzusról kell beszélnünk. A rendszerabúzus meglétének igazolására több példát is bemutatok a dolgozatban. Az utógondozás során kiemelt probléma, hogy nagymértékben hiányoznak azok az intézmé-nyes mechanizmusok, amelyek a sérült fiatalok részére az igényeiknek megfelelő, adekvát fölvi-lágosítást és támogatást tudnának nyújtani. A dolgozat záró részében javaslatokat, jó gyakorla-tokat foglalok össze a sérült gyermekek gyermekvédelmi ellátásának javításához. Hangsúlyo-zom a prevenciós szolgáltatások, az interprofesszionális együttműködés, a gyógypedagógusok alkalmazása és a rendszerabúzus mindenféle formájának fölszámolása fontosságát. Végső meg-állapításom, hogy ezen változások abszolválása nélkül a gyermekvédelmi rendszerből kikerülő sérült fiatalok státusza a Wolfensberger által leírt devaluated person marad. | hu_HU |
| dc.description.course | Gyógypedagógia | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 53 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/284040 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | gyógypedagógia | hu_HU |
| dc.subject | gyermekvédelem | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Neveléstudomány | hu_HU |
| dc.title | Sérült gyermekek a gyermekvédelemben | hu_HU |