Új farmakoterápiás lehetőségek a szkizofrénia kezelésében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorPórszász, Róbert
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézethu_HU
dc.contributor.authorSzokol, Zsuzsanna Csilla
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentDrimba, László
dc.contributor.opponentSzentmiklósi, József András
dc.contributor.opponentdeptKenézy Kórház, Központi Aneszteziológiai és Intezív Terápiás Osztályhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2021-06-16T08:59:17Z
dc.date.available2021-06-16T08:59:17Z
dc.date.created2020-06-17
dc.description.abstractDiplomadolgozatomban egy rövid bevezető után bemutattam a szkizofréniát, mint betegséget, valamint leírtam a szkizofrénia diagnosztikáját és tüneti képét. Említést tettem a szkizofrénia epidemiológiájáról és etiológiájáról is, figyelembe véve mind a biológiai, mind pedig a pszichoszociális tényezőket, illetve részletesebb említést tettem a különböző, szkizofrénia kialakulásának hátterében álló genetikai, molekuláris, neurokémiai, idegfejlődési, neuropatológiai és immunológiai elméletekről. Nem utolsó sorban beszámolok arról, hogy hogyan alakult szkizofrénia gyógyszeres kezelés a történelem folyamán és mi a jelenleg érvényben lévő terápiás protokoll. Mivel a diplomamunkámat az új farmakoterápiás lehetőségek köré összpontosítottam, hosszabban tárgyalom, hogy milyen igények alapján folynak a kutatások, illetve azt is, hogy a kétezres évektől milyen új szerekkel történtek kísérletezések és az idő folyamán ezeknek mi lett a sorsa. A továbbiakban kiemelt figyelmet fordítottam a magyar fejlesztésű kariprazinra, amely elsőnek számít az antipszichotikumok között olyan tekintetben, hogy a negatív tünetekre is pozitív hatással van, valamint a metabolitjaira, melyek elengedhetetlenek a hatásmechanizmusának megértése szempontjából. Ezenkívül kitekintettem három másik új szerre is, nevezetesen a lumateperonra, amely egyedülálló hatásmechanizmusa miatt hívta fel magára a figyelmemet, a brexpiprazolra, amelyet „dopaminstabilizátor” néven is emlegetnek, és végül a kannabidiolra, mint adjuváns terápia, amellyel bár még csak most folynak a kutatások, azonban máris középpontba került a várható kognitív deficitet javító hatása és a nem dopaminrendszeren keresztül ható hatásmechanizmusa miatt.hu_HU
dc.description.correctorLB
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent64hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/311113
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectszkizofréniahu_HU
dc.subjectterápiahu_HU
dc.subjectfarmakológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleÚj farmakoterápiás lehetőségek a szkizofrénia kezelésébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)