A konvencionális és ökológiai gazdálkodás környezeti hatásainak összehasonlítása anyagáram elemzéssel

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorDombi, Mihály
dc.contributor.authorKádár, Szilárd
dc.contributor.departmentDE--Gazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2019-04-26T07:42:48Z
dc.date.available2019-04-26T07:42:48Z
dc.date.created2019-04-26
dc.description.abstractFöldünk keletkezése óta nagy változásokon ment keresztül. Eleinte ezt élettelen tényezők okozták, majd egyre fontosabb szerephez jutott az élővilág. Napjainkban már kiemelkedő az emberi tényező. Az ipari forradalomtól kezdődő népességnövekedés olyan komoly kihívásokat állít elénk, mint a klímaváltozás hatásai és a növekvő élelmiszerek iránti kereslet. Jelenleg a népesség már jócskán meghaladta a 7,5 mrd főt és várhatóan 2050-re eléri a 9.2 milliárdos lélekszámot. Tehát a népességnövekedés és az ebből fakadó élelmezési kényszer komoly aggodalomra adhat okot. További probléma, hogy a természeti erőforrások: a talaj, a biodiverzitás, a növényi tápanyagok, az energia és a víz is korlátozottan állnak rendelkezésünkre. Tehát egyre sürgetőbbé válik az erőforrás hatékony gazdálkodási eljárások alkalmazása, az erőforrás használatának redukálása és az újrahasznosítás mértékének növelése. Ennek érdekében két gazdálkodási módszert hasonlítok össze: az ökológiai és a konvencionális gazdálkodást. Kérdés, hogy melyik gazdálkodási forma bizonyul erőforráshatékonyabbnak. Ennek meghatározását egy anyagáram elemzéssel (MFA) végeztem el. Ez az elemzési mód lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyük a specifikus tényezők áramlását egy adott helyen és időben. A számolásokhoz 3 konvencionális és 3 ökológiai gazdálkodást hasonlítottam össze. A kapott eredményekből kiderül, hogy egy kilogramm output megtermelése a biológiai gazdálkodásokban a búza esetén 0,37-0,77-3,7 kg, a napraforgó esetében 0,69-1,4-5,77 kg anyagállomány, illetve a búza esetén 0,11-0,18-1,47 kg; a napraforgó esetén 4,1-12,15-12,63 kg input felhasználást igényelte. A felmérés a konvencionális gazdálkodások esetén a búza termesztéséhez 0,48-0,77-1,62 kg; a napraforgó esetén 0,69-0,81-2,43 kg anyagállomány, illetve a búza esetén 0,09-0,12-0,14 kg; a napraforgó esetén 0,08-0,12-0,14kg Input felhasználás igényelte. A hozamok tekintetében átlagosan a búza esetén 28,18 %-os; a napraforgó esetén 47,68%-os; a hozameltérést kalkuláltam. Így 1 kg élőtömeg előállítása ökológiai termesztéstechnológiával a búza esetében átlagosan 0,05kg a napraforgó esetében 0,09kg CO2 kibocsátást eredményezett. Konvencionális ternesztéstechnológia esetén átlagosan a búza 0,04 kg, a napraforgó 0,06 kg CO2 kibocsátást eredményezett.hu_HU
dc.description.correctorKE
dc.description.courseNemzetközi gazdaság és gazdálkodáshu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent53hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/266155
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectanyagáram elemzéshu_HU
dc.subjectCo2
dc.subjectStock
dc.subjectFlow
dc.subjectOutput
dc.subjectanyagállomány
dc.subjectanyagáram
dc.subjectöko
dc.subjectbio
dc.subjectkonvencionális
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudományhu_HU
dc.titleA konvencionális és ökológiai gazdálkodás környezeti hatásainak összehasonlítása anyagáram elemzésselhu_HU
dc.title.translatedComparison of the environmental effects of conventional and organic farming with material flow analysishu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Közgazdaságtan)