A háziorvos szerepe az onkológiai megelőzésben, kiemelten a szekunder prevencióban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorRurik, Imre
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorCzikó, Kitti
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentTóth, Judit
dc.contributor.opponentNémeth, Éva
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézethu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2015-11-27T10:48:57Z
dc.date.available2015-11-27T10:48:57Z
dc.date.created2015
dc.description.abstractMagyarországon egyre több a daganatos betegségben elhunytak száma. A kialakult helyzet nemcsak azért kedvezőtlen, mert nagyon sok a fiatal korosztályba tartozó elveszített emberek száma, hanem azért is, mert ezeknek az eseteknek a nagy része megelőzhető, elkerülhető lehetne. A rizikótényezők többsége, mint az alkoholfogyasztás, dohányzás, nem megfelelő táplálkozási szokások mind olyan tényezők, amelyek helyes életmóddal, odafigyeléssel és akaraterővel kiiktatható veszélyforrásokká válhatnak. A szekunder prevencióban a lakossági szervezett szűrések jelentik a legnagyobb fegyvert a rákkal szemben. Annak ellenére, hogy mind a primer, mind a szekunder prevenció megvalósításában a feltételek adottak, a daganatos betegségekből származó halálozások mértéke nem csökken. Hiába az egészségnevelési törekvések, a jól kiépített szervezett szűrési rendszer, a társadalom körében mégsem vált igazán elfogadottá a megelőzés. Felmerül a kérdés, hogy mi lehet az oka, mi állhat a hátterében ennek a kihasználatlanságnak. A távolmaradásnak feltételezhetően összetett okai vannak. Egyfelől társadalmi és demográfiai tényezők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki elutasítsa a szűrésen való részvételt, másrészt a hozzáférhetőségnek, az egyéni pszichológiai faktoroknak valamint a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információknak vagy éppen hiányuknak is meghatározó szerepük lehet. Vizsgálatom célja ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével megismerni, hogy mit gondolnak az emberek a lakossági szűrésekről, hogyan viszonyulnak hozzájuk, milyen szervezett szűrésekre járnak, illetve mi tartja őket vissza a részvételtől. Mindezeken kívül a szocioökonómiai mutatók és a szűréseken való részvétel közötti kapcsolatot is kerestem. Ezek alapján próbálok választ adni arra, hogy elsősorban a háziorvosnak milyen szerepe lehet a lakosság motiváltságának növelésében.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent49hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/219576
dc.language.isohuhu_HU
dc.rightsNevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/*
dc.subjectonkológiai megelőzéshu_HU
dc.subjectszekunder prevencióhu_HU
dc.subjectlakosságszűréshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleA háziorvos szerepe az onkológiai megelőzésben, kiemelten a szekunder prevencióbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)