Az opciós szerződéses kereskedések napjainkban jelentős forgalmat tesznek ki a pénzügyi szektorban, melyek motivációja tipikusan a kockázatkezelés, a spekuláció, illetve az arbitrázs. Diplomadolgozatom célja amerikai típusú opciós szerződések Bjerksund–Stensland modellen alapuló meghatározása, majd összehasonlítása a tényleges opciós árakkal. Az adatokat tekintve ugyanazon high-tech iparághoz tartozó, likvid alaptermékkel rendelkező részvényopciókat vizsgáltam. Ezek a mögöttes termékek Amazon, Apple, Google, illetve Tesla részvények. A részvényárfolyamra és az opciós árakra vonatkozó adatokat a www.polygon.io weboldal által biztosított REST API végpontok használatával nyertem ki a szintén Polygon által biztosított, Python kóddal kompatibilis polygon-api-client library segítségével. Az így megkapott adatok lekérdezését, tárolását és az opciós árak meghatározását Python kód segítségével valósítottam meg. Az így megkapott adatok elemzése során a SAS® Entreprise Guide® programcsomagot használtam. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy az Apple részvényopciók esetében működik leginkább a Bjerksund–Stensland modell. Az opciók típusára vonatkozó összehasonlítás segítségével azt is sikerült megmutatni, hogy a modell a call opciókat tekintve pontosabban működött, mint a put opciók esetén.