THE SHAPING OF PSYCHOMETRIC CREATIVITY AMONGST SECONDAY GRAMMAR SCHOOL STUDENTS IN A FOUR YEAR LONGITUDINAL STUDY
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Debreceni Egyetem
Absztrakt
Leírás
In this study, we analyze the test-retest reliability of psychometric creativity tests and their connection with intelligence. Sample: n =107 (males: 66; females: 41) secondary grammar school students. Method: in the year 2011 we applied the verbal Unusual Uses and the figural Circles creativity tests, and (as an additional test) the APM intelligence test, and we repeated these examinations in 2014. Results: there are moderate correlations between pre-and posttests (after four years) in the cases of creativity tests (rs = 0,30-0,51) and intelligence test (r = 0,53), too. The students with higher pre-test scores will probably have higher score differences between pre- and post-test than the students with lower pre-test scores (rs = 0,28-0,57).
E tanulmányban a pszichometriai kreativitástesztek teszt-reteszt megbízhatóságát és intelligenciával való kapcsolatát elemezzük. Minta: n=107 (66 férfi, 41 nő) gimnazista. Módszer: 2011-ben felvettük a verbális Szokatlan használat és a figurális Körök kreativitásteszteket és (kiegészítő vizsgálatként) az APM intelligenciatesztet, majd 2014-ben e vizsgálatokat megismételtük. Eredmények:a kreativitásvizsgáló eljárások esetében hasonlóan mérsékelt együttjárásokat tapasztaltunk (rs=0,30-0,51), mint az intelligencia-vizsgálat esetében (r=0,53). Az elővizsgálatok során magasabb pontszámokat szerző tanulók inkább érnek el nagyobb pontszámkülönbséget az elő-és utótesztben, mint az elővizsgálatban alacsonyabb pontszámot szerző tanulók (rs=0,28-0,57).
E tanulmányban a pszichometriai kreativitástesztek teszt-reteszt megbízhatóságát és intelligenciával való kapcsolatát elemezzük. Minta: n=107 (66 férfi, 41 nő) gimnazista. Módszer: 2011-ben felvettük a verbális Szokatlan használat és a figurális Körök kreativitásteszteket és (kiegészítő vizsgálatként) az APM intelligenciatesztet, majd 2014-ben e vizsgálatokat megismételtük. Eredmények:a kreativitásvizsgáló eljárások esetében hasonlóan mérsékelt együttjárásokat tapasztaltunk (rs=0,30-0,51), mint az intelligencia-vizsgálat esetében (r=0,53). Az elővizsgálatok során magasabb pontszámokat szerző tanulók inkább érnek el nagyobb pontszámkülönbséget az elő-és utótesztben, mint az elővizsgálatban alacsonyabb pontszámot szerző tanulók (rs=0,28-0,57).
Kulcsszavak
temporal aspects of creativity, psychometric creativity, longitudinal study, a kreativitás időbeli aspektusai, pszichometriai kreativitás, longitudinális vizsgálat