Bevezetés: A művészetterápia hatékony eszköz a gyermeki önértékelés és jóllét fejlesztésében. A képalkotó mesterséges intelligencia (MI) új lehetőséget jelent ezen a területen, mivel egyszerűsége és non-konvencionális jellege csökkentheti az alkotással kapcsolatos gátlásokat. Gyermekek körében történő alkalmazását eddig kevesen vizsgálták. Célkitűzés: A kutatás célja a képalkotó MI művészetterápiás alkalmazásának hatékonyságvizsgálata a gyermeki önértékelésre és jóllétre gyakorolt hatásának felmérésével. Módszer: A vizsgálati csoport (N=14; 9,8±0,41év) négyüléses, hagyományos művészetterápiás témákra épülő foglalkozáson vett részt, ahol MI segítségével szavakkal alkottak képeket, és kérdőíveket töltöttek ki. Az önértékelést a Coopersmith-féle önértékelési kérdőív, a jóllétet a Serdülő Mentális Egészség Kontinuum Skála mérte az intervenció előtt és után, öthetes időközzel. A gyermekek minden ülésen önbeszámolós módszerrel mérték hangulatukat, a vizsgálat végén az alkotási móddal kapcsolatos percepcióikat hétfokú Likert-skálán rögzítették. A kontrollcsoport (N=14; 10,6 ±0,50év) az önértékelést és jóllétet mérő kérdőívek kitöltését végezte, azonos időközzel. Eredmények: A vizsgálati csoport önértékelése nem változott szignifikánsan (p=0,290), de a kontrollcsoporthoz képest javult (p<0,01). A jóllétben nem volt változás (p=0,1). A foglalkozások javították a gyermekek hangulatát (p<0,01). A gyermekek egyetértettek azzal, hogy a szavaik által létrehozott képek saját alkotásaik (M=6,5) ezek a képek saját gondolataikat ábrázolták (M=6,5), továbbá szerettek így alkotni (M=7). A saját alkotás élménye pozitív korrelációt mutatott a boldogsággal (r=0,574; p=0,03), negatívat a frusztráció (r=-0,484; p=0,07) megélésével. Emellett a saját gondolatok ábrázolásának képessége erősen korrelált a boldogság gyakoribb érzésével (r=0,855; p<0,01). A gyermekek énképének tudatosodását az első és az utolsó foglalkozáson készült énrajzok szignifikáns eltérései jelzik a szószám, a módosítások száma és a megjelenített pozitív tulajdonságok tekintetében (p<0,01). Következtetés: A hangulat és az önértékelés szignifikáns növekedése alapján a módszer alkalmazható hasonló célú művészetterápiás intervenciókhoz. A kutatás rámutat arra, hogy az MI-al létrehozott képek saját alkotásként való megítélése és a személyes gondolatok kifejezési képessége kiemelt jelentőségű a tapasztalt boldogság és frusztráció mértékében.