Fizetési meghagyásos eljárás a közjegyzők hatáskörében
Absztrakt
A tudományos érdektelenség megszűnni látszik, és a közjegyzői jog a polgári eljárásjog egyik jelentős területévé vált. Magyarországon a közjegyzők hatáskörébe számos polgári nemperes eljárás tartozik. Ezek között találhatóak olyan nemperes eljárások, amelyek a mindennapi életben kevésbé vannak jelen, illetve vannak olyanok is, amelyekkel egy közjegyző munkája során nap, mint nap találkozik. Ilyen nemperes eljárás a fizetési meghagyásos eljárás is, melyet szakdolgozatomban kívánok bemutatni. A magyar közjegyzői eljárásokban, különösen a fizetési meghagyásos eljárásban metamorfózis következett be. A 2009. évi L. törvény megalkotásával kiemelte azt a jogalkotó, s így külön törvényben került szabályozásra. A korábban bírósági hatáskörben lévő fizetési meghagyásos eljárások lebonyolítása közjegyzői hatáskörbe kerültek, ezzel jelentősen megváltoztatva a közjegyzői tevékenységet. A cél a bíróságok tehermentesítése volt a perek egy része alól. A fizetési meghagyás a pénzkövetelések gyors és hatékony behajtásának eszköze. A közjegyzőkre még nagyobb felelősség hárult az automatizált feldolgozású, egységes digitális rendszernek köszönhetően. Hiszen, ha a közjegyző elmulasztja határidőben kibocsátani a fizetési meghagyást, akkor ezt az elektronikus rendszer automatikusan megteszi a közjegyző nevében és felelősségére. Dolgozatomban, első sorban a közjegyzői hatáskörbe utalt fizetési meghagyásos eljárással foglalkozom, azonban elkerülhetetlennek tartom, hogy a dolgozatom bevezetőjét követően, néhány gondolat erejéig megismerkedjünk a közjegyzőség történeti kialakulásával, illetve annak fejlődésével. Célom – a fizetési meghagyásos eljárás bemutatása mellett –, hogy egy átfogó képet nyújtsak a közjegyzőkről, a közjegyzői tevékenységről, ezért a történeti áttekintés után, a mai közjegyzői szolgálat keletkezését, a kinevezés menetét, részben a közjegyző helyettest és közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzői szolgálat megszűnésének eseteit tárgyalom az 1991. évi XLI. törvény alapján. Ezt követően pedig dolgozatom jelentős részében a fizetési meghagyásos eljárást tárgyalom. Napjainkban számtalan fizetési meghagyás kerül kibocsátásra a közjegyzők által, a közjegyzői hatáskörébe utalt polgári nemperes eljárások közül ezen eljárás igen nagy jelentőséggel bír. A fizetési meghagyás egy olyan határozat, amelynek kiadása pénzbeli visszatartást von maga után, és amint jogerőre emelkedik, ugyanolyan hatályú, mint egy jogerős bírósági ítélet, tehát ez alapján akár végrehajtás is indítványozható.