Fizetési meghagyásos eljárás a közjegyzők hatáskörében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorMolnár, Judit
dc.contributor.authorHortó, Edina
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-04-27T06:00:25Z
dc.date.available2020-04-27T06:00:25Z
dc.date.created2020-04-24
dc.description.abstractA tudományos érdektelenség megszűnni látszik, és a közjegyzői jog a polgári eljárásjog egyik jelentős területévé vált. Magyarországon a közjegyzők hatáskörébe számos polgári nemperes eljárás tartozik. Ezek között találhatóak olyan nemperes eljárások, amelyek a mindennapi életben kevésbé vannak jelen, illetve vannak olyanok is, amelyekkel egy közjegyző munkája során nap, mint nap találkozik. Ilyen nemperes eljárás a fizetési meghagyásos eljárás is, melyet szakdolgozatomban kívánok bemutatni. A magyar közjegyzői eljárásokban, különösen a fizetési meghagyásos eljárásban metamorfózis következett be. A 2009. évi L. törvény megalkotásával kiemelte azt a jogalkotó, s így külön törvényben került szabályozásra. A korábban bírósági hatáskörben lévő fizetési meghagyásos eljárások lebonyolítása közjegyzői hatáskörbe kerültek, ezzel jelentősen megváltoztatva a közjegyzői tevékenységet. A cél a bíróságok tehermentesítése volt a perek egy része alól. A fizetési meghagyás a pénzkövetelések gyors és hatékony behajtásának eszköze. A közjegyzőkre még nagyobb felelősség hárult az automatizált feldolgozású, egységes digitális rendszernek köszönhetően. Hiszen, ha a közjegyző elmulasztja határidőben kibocsátani a fizetési meghagyást, akkor ezt az elektronikus rendszer automatikusan megteszi a közjegyző nevében és felelősségére. Dolgozatomban, első sorban a közjegyzői hatáskörbe utalt fizetési meghagyásos eljárással foglalkozom, azonban elkerülhetetlennek tartom, hogy a dolgozatom bevezetőjét követően, néhány gondolat erejéig megismerkedjünk a közjegyzőség történeti kialakulásával, illetve annak fejlődésével. Célom – a fizetési meghagyásos eljárás bemutatása mellett –, hogy egy átfogó képet nyújtsak a közjegyzőkről, a közjegyzői tevékenységről, ezért a történeti áttekintés után, a mai közjegyzői szolgálat keletkezését, a kinevezés menetét, részben a közjegyző helyettest és közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzői szolgálat megszűnésének eseteit tárgyalom az 1991. évi XLI. törvény alapján. Ezt követően pedig dolgozatom jelentős részében a fizetési meghagyásos eljárást tárgyalom. Napjainkban számtalan fizetési meghagyás kerül kibocsátásra a közjegyzők által, a közjegyzői hatáskörébe utalt polgári nemperes eljárások közül ezen eljárás igen nagy jelentőséggel bír. A fizetési meghagyás egy olyan határozat, amelynek kiadása pénzbeli visszatartást von maga után, és amint jogerőre emelkedik, ugyanolyan hatályú, mint egy jogerős bírósági ítélet, tehát ez alapján akár végrehajtás is indítványozható.hu_HU
dc.description.courseIgazságügyi igazgatáshu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent41hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/284753
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectKözjegyzőhu_HU
dc.subjectfizetési meghagyásos eljáráshu_HU
dc.subjecthatáskörhu_HU
dc.subjectnemperes eljáráshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleFizetési meghagyásos eljárás a közjegyzők hatáskörébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)