A nem-szuicidális szándékos önsértés, érzelemszabályozás és önkritikusság összefüggései nem-klinikai populációban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorMolnár, Judit
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet
dc.contributor.authorNagy, Melinda
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Kar
dc.contributor.opponentOláh, Barnabás
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék
dc.date.accessioned2023-06-23T11:35:42Z
dc.date.available2023-06-23T11:35:42Z
dc.date.created2023
dc.description.abstractHáttér: Az önsértő magatartás számos mentális zavarban előfordul, ugyanakkor önállóan, szubklinikai szinten is létező jelenség. A nem-szuicidális szándékos önsértés élettartamprevalenciája nem-klinikai felnőtt mintán a nemzetközi kutatások alapján 4,5-6%. Öngyilkos magatartással való gyakori együttjárása e maladaptív viselkedés motivációinak feltárása irányába ösztönöz, mivel az intraperszonális és/vagy interperszonális funkciók azonosítása lehetőséget ad a hatékonyabb prevenció és intervenció végrehajtására. Célkitűzés: A kutatás célja felnőtt nem-klinikai populációban az önsértő magatartás prevalenciájának és jellemzőinek felmérése, valamint a viselkedés hátterében álló domináns funkciók azonosítása. Hipotézisként fogalmaztam meg, hogy a vélt két vezető funkció – érzelemszabályozás és önbüntetés – hátterében feltételezett pszichológiai konstruktumok, az érzelemszabályozási nehézségek és önkritikus tendenciák, különböznek az önsértéssel érintettek és nem érintettek között. Módszer: A keresztmetszeti vizsgálatban nem-klinikai populációból származó felnőtt személyeket céloztam (N=167). A kérdőívcsomag a demográfiai kérdések mellett az Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőívet (ISAS-HU), Érzelemszabályozási Nehézségek Skálát (DERS), valamint Önkritikusság és Önmegerősítés Skálát (FSCRS-HU) tartalmazta. Eredmények: A mintán az önsértő viselkedésre vonatkozóan 55,1% élettartam-prevalencia és 31,5% pontprevalencia, korrigált gyakoriságként 45,5% élettartam-, és 11,7% pontprevalencia mutatkozik. Vizsgálataink alapján – a nemzetközi kutatásokkal összhangban – az intraperszonális körbe tartozó érzelemszabályozási és önbüntető funkciók a meghatározóak. Az ezek hátterében álló érzelemszabályozási nehézségek és önkritikusság statisztikailag szignifikánsan eltérnek az önsértéssel érintettek és kontroll csoport között. Következtetés: Eredményeink rámutatnak, hogy az önsértő viselkedést illetően ritkábban kutatott felnőtt nem-klinikai populációban nagyon magas az előfordulási gyakoriság. Mivel a szándékos önsértés erős prediktora a későbbi szuicid cselekedeteknek, annak alapos megértése, hogy az az adott személy életében milyen funkciókat tölt be, kritikus fontosságú a beavatkozási területek meghatározása és a személyre szabott terápiás terv kidolgozása érdekében.
dc.description.correctorLB
dc.description.courseegészségpszichológia
dc.description.courseactlevelező
dc.description.courselangmagyar
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent48 oldal
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/356934
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectnem-szuicidális szándékos önsértés
dc.subjectönsértés
dc.subjectérzelemszabályozás
dc.subjectönkritikusság
dc.subjectönbüntetés
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológia
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológia::Magatartástudomány
dc.titleA nem-szuicidális szándékos önsértés, érzelemszabályozás és önkritikusság összefüggései nem-klinikai populációban
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)