A Debreceni Egyetemen az Élelmiszeripari Innovációs Központ húsüzemében egyedülálló ízesítéssel, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv csemege debrecenire vonatkozó előírásainak megfelelően készül ez a tradicionális húskészítmény a kézműves jelleg megtartásával. Dolgozatom témája azért is lett a csemege debreceni, mivel a családommal magunk is készítünk itthon hurka- és kolbászféléket, melyet odaadással és saját ízlésünk szerint készíthetünk el, így nem meglepő, ha számunkra ezek jobban preferáltak, mint amelyeket a boltban vásárolhatunk meg. Azonban a csemege debreceni nem csak a magyarok körében, de a nemzetközi piacon is egy nagyon közkedvelt termék, amely megtalálható akár a boltok, akár a hentesüzletek hűtőpultjaiban. Témám központjában a gyártási veszteségek csökkentésének lehetősége áll a mozaik-prád keverési arány megváltoztatásával. Mivel a Magyar Élelmiszerkönyvben a csemege debrecenire vonatkozó előírásai közt a prád tartalom nincs meghatározva, ezért a kolbász nem veszíti el sem tradicionális sem kézműves jellegét. Az elmúlt években a gyártók számára nagy kihívást jelentett a COVID-19 járvány okozta nehézségek, valamint a fogyasztói szokások megváltozása akár a sertéshússal kapcsolatosan kialakított negatív vélemények miatt, mi szerint magas a zsír és koleszterin tartalma, akár az étkezési trendek megváltozása által, mivel már rengeteg diéta és étrend elérhető a fogyasztók számára. Azonban a háború következtében kialakult energiaválság és megemelkedett energia és üzemanyag árak, amely nagyban érintette a húsüzemeket. Ezáltal még fontosabbá vált a gyártás során fellépő veszteségek csökkentése, úgy, hogy az a termék érzékszervi tulajdonságait ne változtassa meg, mivel a fogyasztókat nagyban befolyásolja az adott termék színe, illata, állománya és íze.