Dolgozatomban magyar‒finn és finn‒magyar szótárakban szereplő reália típusú étel- és italnevek (pl.: máglyarakás, bejgli, sima, mämmi stb.) szótári ekvivalenseit elemzem az alkalmazott átváltási műveletek (expilitáció, tükörfordítás, transzliteráció, stb.) vizsgálatán keresztül. Két kérdésre kerestem a választ: mely műveleteket használják leginkább a különböző szerzők, és hogy a szótári ekvivalensek mennyire helytállóak, azaz elegendő információt tartalmaznak-e a szótárhasználó számára. Vizsgálatom során úgy találtam, hogy számos hibás vagy pontatlan fordítás szerepel a szótárakban, így dolgozatomban az elméleti keretek bemutatása után javaslatokat teszek ezen fordítások korrekciójára.