Magyarország a világ top 10 almasűrítmény-termelője között szerepel, zöldség-gyümölcs feldolgozóiparunk 3. vezető export terméke az almasűrítmény. A magyar gyümölcstermesztés meghatározó ágazata az alma, hazánk 26 ezer hektár területével a világ 20 legnagyobb almatermelője közé tartozik, jóllehet a szakágazat az elmúlt másfél évtizedben közel 40%-os területi visszaesést szenvedett el. A világon egyedülállóan, Magyarországon az almasűrítmény-gyártás számára – a megbízható alapanyag-termelés céljából – az utóbbi 20 évben 4 000 hektár ipari célültetvény létesült, melyek mára a hazai ültetvények 15%-át fedik le. Fő célkitűzésem az almasűrítmény-gyártás hazai szinten reprezentatív gazdasági elemzése, valamint az alapanyag-termelés gazdaságosságának és hatékonyságának értékelése, ezáltal a termékpályán kialakuló költség-profit eloszlásának meghatározása, továbbá ezek alapján a 2020 után várható fejlődési tendenciák előrejelzése volt. A termesztés oldaláról a kizárólag léalmát előállító, különböző termelési színvonalú ipari célültetvények kerültek a vizsgálat középpontjába. Vizsgálataim nem reprezentatívak, de az eredmények a nagyságrendek tekintetében hűen tükrözik a léalma-termesztés üzemgazdasági viszonyait. A vizsgálatba bevont feldolgozók a feldolgozó üzemek 80%-át és a feldolgozóipari kapacitás kb. 90%-át lefedik, így a magyarországi feldolgozásról készített elemzés reprezentatívnak minősül. A primer, termelő üzemi adatgyűjtések mellett szekunder adatbázisokból (COMTRADE, USDA, WAPA, KSH) származó adatok is alapjául szolgáltak az elemzéseknek. Az alapanyag-termelés és a feldolgozás költség-jövedelem viszonyainak értékeléséhez klasszikus üzemtani vizsgálatokat: költség-haszon elemzést, beruházás-gazdaságossági elemzést és érzékenység-vizsgálatokat végeztem. Idősor-elemzés volt indokolt a sűrítmény árának és értékesített mennyiségének trendelemzéséhez. A sűrítmény értékesítési árát befolyásoló tényezők vizsgálatához regresszió analízist készítettem. Az almasűrítmény világpiac koncentráltságát a HHI-indexszel, míg komparatív előnyét az RCA-indexcsoporttal mértem. Eredményeim alapján megállapítható, hogy a hazai alapanyag-termelés a jelenlegi támogatási környezetben mindegyik termelési színvonalon gazdaságosan működik, azonban nagyon érzékeny a támogatásokra. Az alacsony és közepes színvonalú ipari célültetvények támogatások nélkül vagy „szerényebb” támogatási környezetben teljesen gazdaságtalanok, kizárólag magas színvonalon van lehetőség pozitív jövedelem realizálására. Ez egyben azt is jelenti, hogy a támogatások jelentősen torzítják a tisztán piaci alapon elérhető hatékonyságot és a versenyt. Magyarországi körülmények között a sűrítménygyártás jövedelmező tevékenység (a költségarányos jövedelmezőség átlagosan 16%), azonban üzemenként – a technológiák és a kapacitások függvényében – jelentős eltérések vannak az eredményekben. A feldolgozás jövedelmezőségét a léalma felvásárlási ára, a sűrítmény értékesítési ára és a kapacitáskihasználtság határozza meg leginkább. Eredményeim alátámasztják, hogy hosszú távon nem várható 30 Ft/kg feletti léalma átlagár (a jelenlegi átlagár 24,5 Ft/kg), mert az már a feldolgozás jövedelmezőségét veszélyezteti. A termékpályán kialakuló költség 57,2%-a a feldolgozóipart terheli, míg 42,8%-a csalódik le a termesztésben, a profit ezzel fordított arányosságot mutat: a profit 36,4%-a keletkezik a feldolgozásban és 63,6%-a a termesztésben. Támogatások nélkül számolva a profit 98%-a a feldolgozóiparé, 2%-a a termesztésé. A feldolgozást 16%-os, míg a termesztést 37%-os átlagos jövedelmezőség jellemzi. Nem jelenthető ki, hogy a termelésben nagyobb lenne a kockázat, mint a feldolgozásban. Hungary is among the top 10 apple juice concentrate producer of the world, and AJC is the 3rd leading export product of our fruit and vegetable processing industry. Apple is the dominant sector of the Hungarian fruit production with its production area of 26 thousand hectares. Hungary is ranked among the top 20 apple producing countries of the world, however, 40% loss in domestic production area could have been observed in the past 15 years. In a unique manner, 4,000 hectares of specialized industrial orchards have been established in the past 20 years in Hungary in order to provide raw material for apple juice concentrate production, these plantations currently make up almost 15% of domestic apple orchards. My primary objective is to conduct a domestically representative economic analysis of apple juice concentrate production, and to evaluate the rentability and efficiency of raw material production; and based on these to determine the cost-profit distribution of this product path and to simulate the development tendencies that can be expected after 2020. The focus on the production side was exclusively on the apple juice producers with different level of industrial plantations. The examinations are not representative but the results considering its scale, reliably reflect the conditions of apple juice production at farm level. The processors in the study cover the 80% of processing plants, and 90% of the processing sector’s capacity thus the analysis of domestic processing considered representative. In addition to the primary data collection, secondary data was also used in the analysis (COMTRADE, USDA, WAPA, KSH). Classical economic analysis such as cost-benefit analysis, investment analysis, and sensitivity analysis was used to evaluate costs and profit relations of raw-material production and processing. Timeline analysis was reasonable for tendency examination of prices and sales volumes of the concentrate. To examine determining factors of selling prices regression analysis was used. To evaluate the market concentration of apple concentrate HHI index but to evaluate competitiveness RCA index was used. Based on the results it can be stated the domestic row-material production with the current subsidies and operates effectively at each production level, but it is very sensitive to subsidies. Industrial plantations at the low and middle level would be modest or totally uneconomical without subsidies; positive income can be realised only at a high level. It means that subsidies have a significant distorting effect on the obtainable pure market effectiveness. In domestic circumstances, concentrate production is profitable (the cost-related profitability is 16% on average), but between the plants – considering technology and capacity - there are significant differences. The profitability of processing is determined by the price of apple juice, the selling price of concentrate, and the utilisation of capacities. The results confirm, that in the long term higher price of apple juice than 30 HUF/kg can not be expected (the current average price is 24,5 HUF/kg) because it jeopardises the profitability of processing. Processing industry is charged by 57,2% of costs at the product line while 42,8% belongs to the production. Profit shows an inverse relationship: 36,4% of the profit is formed at processing, and 63,6% is incurred in production. Counting without the subsidies 98% of the profit belongs to the processing and 2% to the production. Processing is characterised by 16% profitability on average while production is 37%. It can not be stated that the risk of production would be higher than the risk of processing.