The Analysis of the Rules on Transboundary Water Pollution

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFodor, László
dc.contributor.authorBujdos, Ágnes
dc.contributor.authorvariantBujdos , Ágnes
dc.contributor.departmentÁllam- és jogtudományok doktori iskolahu
dc.date.accessioned2017-10-12T15:10:20Z
dc.date.available2017-10-12T15:10:20Z
dc.date.defended2017-11-03
dc.date.issued2017
dc.description.abstractAz első kutatási kérdés a nemzetközi vízfolyás szennyezésének fogalmára irányult, és ennek megfelelően a New York-i Egyezmény 21. cikk (1) bekezdése alapján a fogalom tartalmát kívántam feltárni, valamint az ehhez kapcsolódó kötelezettségeket a 21. cikk (2) bekezdésében, mint amilyenek a nemzetközi vízfolyások szennyezésének megelőzése, csökkentése és ellenőrzése. Ez a kutatási kérdés a New York-i Egyezmény kommentárjának ahhoz az indokolásához kapcsolódik, amely azt mondja ki a 21. cikk (1) bekezdéséhez kapcsolódóan, hogy “noha a más fogalmakban megtalálható alapvető elemek benne vannak, az (1) bekezdés több szempontból is általánosan fogalmaz”. Ebből kifolyólag fontos annak a vizsgálata, hogy ez az általános megfogalmazás hogyan befolyásolja a nemzetközi vízfolyások szennyezésének fogalmát a NewYork-i Egyezmény 21. cikk (1) bekezdés alapján, továbbá mi a jelentése a nemzetközi vízfolyások szennyezésének megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségnek. A második kutatási kérdés alapján a New York-i Egyezmény és a Helsinki Egyezmény közötti kapcsolatot vizsgálta. Ennek oka az az egyedülálló helyzet, amelyet McCaffrey “a nemzetközi 3 jog történetében példátlan” esetként írt le, nevezetesen, hogy két multilaterális egyezmény van hatályban, amelyek ugyanazt a területet szabályozzák (a New York-i Egyezmény és a Helsinki Egyezmény). Ráadásul az, hogy csak a New York-i Egyezményben található a vízszennyezésre vonatkozó definíció, noha mindkét egyezmény használja a szennyezés fogalmát, szükségessé teszi a két dokumentum közötti kapcsolat vizsgálatát. A harmadik kutatási kérdés a szennyezés fogalmának jelentésére vonatkozik, a Tengerjogi Egyezmény 1. cikk (4) bekezdése alapján, valamint ennek a kapcsolatára a New York-i Egyezmény 21. cikk (1) bekezdésének szennyezés fogalmával, mivel a New York-i Egyezmény 21. cikkéhez a Tengerjogi Egyezmény előbb említett cikke szolgált alapul. The first research question thereby wished to find out the meaning of ‘pollution of an international watercourse’ under Article 21(1) of the Watercourses Convention as well as the related obligations under Article 21(2), namely the obligation to prevent, reduce and control the pollution of an international watercourse. This research question was connected to the reasoning of the Commentary of the Watercourses Convention that states regarding Article 21(1) that “While it contains the basic elements found in other definitions of the term, paragraph 1 is more general in several respects”. As such, it was vital to explore how this general phrasing affects its meaning and what the meaning of the ‘pollution of an international watercourse’ is under Article 21(1) of the Watercourses Convention as well as the content of the obligation to prevent, reduce and control the pollution of the international watercourses. The second research question was connected to the examination of the relationship between the Watercourses Convention and the Water Convention. This can be justified by the fact that a unique situation characterized by McCaffrey as “unprecedented in the annals of international law” has emerged, namely two multilateral treaties covering the same subject matter, the Water 16 Convention and the Watercourses Convention entered into force. Moreover, the fact that only the Watercourses Convention provides a definition of water pollution, although both Conventions refer to this term, provided an opportunity to examine the relationship between the two documents. The third research question was the meaning of ‘pollution’ under Article 1(4) of the UNCLOS as well as the relationship between the term ‘pollution’ in Article 21(1) of the Watercourses Convention and in the UNCLOS. The examination of this relationship can be backed by the fact that Article 21 of the Watercourses Convention was modelled on the said Article of the UNCLOS.hu_HU
dc.description.correctorde
dc.format.extent204hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/244208
dc.language.isoenhu_HU
dc.subjecthatáron átnyúlóhu_HU
dc.subjectvízszennyezés
dc.subjectkörnyezetjog
dc.subjectnemzetközi jog
dc.subjectNew York-i Egyezmény
dc.subjecttransboundary
dc.subjectwater pollution
dc.subjectenvironmental law
dc.subjectinternational law
dc.subjectNew York Convention
dc.subject.disciplineÁllam- és jogtudományokhu
dc.subject.sciencefieldTársadalomtudományokhu
dc.titleThe Analysis of the Rules on Transboundary Water Pollutionhu_HU
dc.title.translatedA határon átnyúló vízszennyezés szabályozásának elemzésehu_HU
dc.typePhD, doktori értekezéshu
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Bélyegkép
Név:
Bujdos_Agnes__The_Analysis_of_the_Rules_on_Transboundary_Water_Pollution_titkositott.pdf
Méret:
1.97 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Bujdos Ágnes doktori értekezés
Letöltés
Bélyegkép
Név:
tezisek_BujdosA_2017_titkositott.pdf
Méret:
1.95 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Bujdos Ágnes doktori tézisek
Letöltés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
1.93 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola