Szakdolgozatom témáját az államszocialista rendszer, és a rendszerváltás utáni munkásszállókon élők adják, alapvetően a két korszak összehasonlítására épül a dolgozat, amely struktúrájában is nyomon követhető. Célkitűzésem volt megválaszolni, hogy az előző rendszerben tökéletes lehetőséget biztosító munkásszállásokon miért volt mégis silány az élet, magas az alkoholizmus, a pszichoszomatikus betegségek, és miért nem valósulhatott meg tökéletesen a szocialista erkölcsre való nevelés a gyakorlatban. A végső következtetésem az volt, a téma vizsgálata után, hogy az „új munkásosztály” képtelen volt felvenni a hagyományos, régi munkásosztály életének ritmusát, nem tudott integrálódni az új környezetbe, a drasztikus társadalmi és gazdasági átalakítás az anómia állapotát idézte elő, aminek következtében a munkások elhidegültek saját csoportjuktól, és végső soron saját maguktól is, amihez egy individualizációs hullám is hozzá járult. További végigvezettem az államszocialista korszak munkásszállóin lakó munkások életútját a rendszerváltásig, amely új viszonyokat teremtett. Célkitűzésem volt, hogy egyáltalán mi a helyzet ma a szállókkal, s megválaszoljam, hogy az ideológia és az érdekek megszűnésével egyre inkább háttérbe vonuló állami „gondoskodás” helyébe milyen magatartás lép a munkásszállón, hogyan rendszerezik az emberek az életüket. Feltételezésem szerint apatikus viszonyok, és a deviancia uralkodik a mai szállókon, ezt azonban a vizsgálatom nem igazolta. Az ideiglenesség állandósul, s ez az életvezetési szokásokban is megnyilvánul, viszont a csoport saját normái szerint rendezett életet élnek. S a vizsgált témák szempontjából egy sajátos csoport rajzolódott ki, amely szubkulturális jegyeket mutat. Későbbi vizsgálat tárgyát képezhetné, hogy a magyarországi munkásság kontextusába helyezve ezt a speciális csoportot, milyen döntő különbségeket, és egyezőségeket lehet megállapítani. További vizsgálatot érdemelne még a munkásszállók lakóinak az életútját végigkövetni, s az aktív életkor, vagy a munkahely megszűnésével, a származási településre visszatérve hogyan képesek reintegrálódni az adott közösségbe, illetve mennyire kerülnek a társadalom peremére a beilleszkedési nehézségeik által. A kutatásomat interjús módszerrel készítettem, a budapesti Hotel Terminus, anno Csavargyár utcai munkásszálló munkásaival, a terepen eltöltött idő alatt hét darab interjút készítettem, s javarészt ezen adatokból táplálkozik a saját kutatásom.