Élet a munkásszállón egykor, és most

dc.contributor.advisorKrémer, Balázs
dc.contributor.authorHernádi, Péter
dc.contributor.departmentDE--TEK--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2011-05-13T05:19:03Z
dc.date.available2011-05-13T05:19:03Z
dc.date.created2011
dc.date.issued2011-05-13T05:19:03Z
dc.description.abstractSzakdolgozatom témáját az államszocialista rendszer, és a rendszerváltás utáni munkásszállókon élők adják, alapvetően a két korszak összehasonlítására épül a dolgozat, amely struktúrájában is nyomon követhető. Célkitűzésem volt megválaszolni, hogy az előző rendszerben tökéletes lehetőséget biztosító munkásszállásokon miért volt mégis silány az élet, magas az alkoholizmus, a pszichoszomatikus betegségek, és miért nem valósulhatott meg tökéletesen a szocialista erkölcsre való nevelés a gyakorlatban. A végső következtetésem az volt, a téma vizsgálata után, hogy az „új munkásosztály” képtelen volt felvenni a hagyományos, régi munkásosztály életének ritmusát, nem tudott integrálódni az új környezetbe, a drasztikus társadalmi és gazdasági átalakítás az anómia állapotát idézte elő, aminek következtében a munkások elhidegültek saját csoportjuktól, és végső soron saját maguktól is, amihez egy individualizációs hullám is hozzá járult. További végigvezettem az államszocialista korszak munkásszállóin lakó munkások életútját a rendszerváltásig, amely új viszonyokat teremtett. Célkitűzésem volt, hogy egyáltalán mi a helyzet ma a szállókkal, s megválaszoljam, hogy az ideológia és az érdekek megszűnésével egyre inkább háttérbe vonuló állami „gondoskodás” helyébe milyen magatartás lép a munkásszállón, hogyan rendszerezik az emberek az életüket. Feltételezésem szerint apatikus viszonyok, és a deviancia uralkodik a mai szállókon, ezt azonban a vizsgálatom nem igazolta. Az ideiglenesség állandósul, s ez az életvezetési szokásokban is megnyilvánul, viszont a csoport saját normái szerint rendezett életet élnek. S a vizsgált témák szempontjából egy sajátos csoport rajzolódott ki, amely szubkulturális jegyeket mutat. Későbbi vizsgálat tárgyát képezhetné, hogy a magyarországi munkásság kontextusába helyezve ezt a speciális csoportot, milyen döntő különbségeket, és egyezőségeket lehet megállapítani. További vizsgálatot érdemelne még a munkásszállók lakóinak az életútját végigkövetni, s az aktív életkor, vagy a munkahely megszűnésével, a származási településre visszatérve hogyan képesek reintegrálódni az adott közösségbe, illetve mennyire kerülnek a társadalom peremére a beilleszkedési nehézségeik által. A kutatásomat interjús módszerrel készítettem, a budapesti Hotel Terminus, anno Csavargyár utcai munkásszálló munkásaival, a terepen eltöltött idő alatt hét darab interjút készítettem, s javarészt ezen adatokból táplálkozik a saját kutatásom.hu_HU
dc.description.courseszociológiahu_HU
dc.description.degreeBschu_HU
dc.format.extent54hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/108277
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectmunkásszállóhu_HU
dc.subjectszociográfiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Társadalomtudományok::Szociológiahu_HU
dc.titleÉlet a munkásszállón egykor, és mosthu_HU
Fájlok