A szegedi egyetemisták múzeumképe

Hegedűs, Anita

A szegedi egyetemisták múzeumképe

dc.contributor.advisor	Pusztai, Bertalan
dc.contributor.author	Hegedűs, Anita
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
dc.date.accessioned	2024-02-08T13:21:20Z
dc.date.available	2024-02-08T13:21:20Z
dc.date.created	2023
dc.date.defended	2024-02-23
dc.description.abstract	Értekezésünk tárgyát az egyetemisták kulturális fogyasztása, múzeumképe, múzeummal kapcsolatos attitűdjük vizsgálata, múzeumba járási szokásaik feltérképezése, a múzeumi tanulási elképzeléseik megismerése, illetve a múzeumoktól történő távolmaradásuk okainak elemzése adja különböző háttértényezők alapján, a szegedi egyetem tekintetében. Primer kutatásunk fő célja az volt, hogy a Szegedi Tudományegyetemen tanuló magyar, kettős magyar állampolgárságú és külföldi diákok kapcsán vizsgáljuk meg a hallgatókban élő múzeumképet, kulturális és múzeumfogyasztási jellemzőiket, a múzeumlátogatás és a múzeumoktól való távolmaradás okait, illetve a múzeumok mint tanulási terek használatát. Kérdőíves kutatásunk során 450 aktív jogviszonyú, nappali tagozatos hallgatót vizsgáltunk meg. Az eredmények elemzésekor célunk a módszertani sokféleség biztosítása volt. Vizsgálatunk nem reprezentatív: tényfeltáró, problémamegfogalmazó kutatás megvalósítására törekedtünk, így a vizsgálatnak nem volt célja általános, minden szereplőre érvényes következtetések levonása. Kutatásunk rávilágított, hogy a vizsgált hallgatók kultúrafogyasztási aktivitása mérsékeltnek tekinthető, a múzeumba rendszeresen járók aránya alacsony. A háttérváltozók figyelembevételével megállapítottuk, hogy a lakhelynek komoly hatása van a kultúra- és múzeumfogyasztásra, azaz a nagyobb településekről érkezők aktívabb kulturális és múzeumfogyasztók. A nemek hatása nem szignifikáns, ugyanakkor a szülői kulturális fogyasztás komoly hatással bír a hallgatók kulturális és múzeumi jellegű fogyasztási attitűdjére. Eredményeink azt jelezték, hogy a szabadidő-eltöltési szokásokra leginkább az online és társas programok a jellemzőek. Az állampolgárság tekintetében megállapítottuk, hogy a legerősebb szülői kulturális háttérrel a külföldi és kettős magyar állampolgárságú hallgatók bírnak, ugyanakkor a korábbi vizsgálatokkal ellentétes eredményt is hozott a múzeumlátogatási gyakoriság témaköre. A kettős magyar állampolgárságú hallgatók lettek ugyanis a legkevésbé aktív múzeumba járók – a jelenség hátterében a vajdasági kisméretű településekről érkezők magas arányát sejtettük, akik számára nehézkes a muzeális intézmények elérése. A gazdasági helyzet tekintetében kutatásaink a külföldi állampolgárságú hallgatók egyértelmű előnyét jelezték. A megkérdezett hallgatók alapvetően hagyományos értelemben gondolkodnak a közgyűjtemények feladatairól, ugyanakkor nem csak negatív kép él bennük: pozitív gondolatokat is társítanak a múzeumokhoz, a múzeumi emlékeikhez. A múzeumlátogatási motivációs tényezők között legerősebben a kikapcsolódást, új ismeretek szerzését, valamint egy másik ország vagy város kultúrájának megismerését találtuk kutatásunk során. A múzeumba nem járók leginkább azért nem látogatnak múzeumokat, mert nincs elég szabadidejük, nincs kivel menniük, nem érdeklik őket a kiállítások és unalmasnak tekintik a közgyűjteményeket, ugyanakkor a belépőjegyek ára és a lakóhelytől messzebb lévő múzeumok jelensége nem riasztotta el őket. A múzeumi információknak csak a töredéke éri el a megkérdezett egyetemistákat. Ezekhez a hírekhez legtöbbször kapcsolati hálójukon keresztül jutnak hozzá, emellett a közösségi média és a plakátok is megfelelő múzeumi információs forrásokat jelentenek a számukra. A gyermekkori múzeumi tapasztalatok alapvetően pozitívnak bizonyultak a kutatási eredményeink alapján, így a későbbi múzeumlátogatási gyakoriságot jellemzően nem befolyásolták negatív élmények. Egyúttal feltártuk, hogy a gyermekkorban gyakrabban múzeumba látogatók felnőttkorban is aktívabb múzeumlátogatók lettek. A kitöltők közül azok jártak nagyobb részben múzeumi órákra, akik az egyetemen kívül is gyakoribb múzeumlátogatók voltak. A múzeumi kurzusokat pozitívan értékelték a megkérdezettek, és azok is érdeklődtek az órák iránt, akik még nem vettek részt múzeumi kurzusokon. Mind a gyakornokság, mind pedig az önkéntes tevékenység irányában pozitív attitűdöt találtunk. A hallgatók múzeumi jelenlétéről vagy éppen távolmaradásáról átfogó tanulmányok, nagymintás kutatások nem születtek hazánkban, így bízunk benne, hogy eredményeink és következtetéseink a jövőben hasznosulhatnak az egyetemi-múzeumi együttműködések kapcsán, a múzeumok egyetemista közönség számára nyújtott kínálatának tekintetében.
dc.description.abstract	The subject of this thesis is the cultural consumption of university students, their image of museums, their attitudes towards museums, their habits of going to museums, their ideas of learning museums and the reasons for their absence from museums, based on different background factors, in the University of Szeged. The main aim of our primary research was to investigate the students' perception of museums, their cultural and museum consumption characteristics, the reasons for visiting museums and staying away from museums, and the use of museums as learning spaces in relation to Hungarian, dual Hungarian and foreign students studying at the University of Szeged. Our survey examined 450 active full-time students. Our aim in analysing was to ensure methodological diversity. Our study was not representative: we aimed to carry out a fact-finding, problem-formulating study, so the study was not intended to draw general conclusions for everyone. Our research revealed that the cultural consumption activity of the students surveyed can be considered moderate, with a low proportion of regular museum-goers. After taking into account the background variables, we found that place of residence has a strong influence on culture and museum consumption, i.e. students from larger municipalities are more active consumers of culture and museums. The effect of gender is not significant, but parental cultural consumption has a strong effect on students' cultural and museum consumption attitudes. Our results indicate that online and social programmes are the most important drivers of leisure consumption patterns. In terms of citizenship, we found that students with foreign and dual Hungarian citizenship have the strongest parental cultural background, while the topic of frequency of museum visits also yielded results contrary to previous studies. Students with dual Hungarian citizenship were the least active museum-goers - a phenomenon we suspected to be due to the high proportion of students from small settlements in Vojvodina, who find it difficult to access museum institutions. In terms of economic situation, our research indicated a clear preference for students of foreign nationality. The students interviewed think of the role of public collections in a basically traditional way, but they do not only have a negative image: they also associate positive thoughts with museums and their museum memories. Among the motivating factors for visiting museums, the strongest were found in our research to be recreation, learning new things and learning about the culture of another country or city. The main reasons why respondents do not visit museums are that they do not have enough free time, do not have anyone to go with, are not interested in the exhibitions and find public collections boring, but they are not deterred by the cost of tickets and by museums being further away from their homes. Only a fraction of the museum information reaches the students surveyed. They access this information mostly through their network of contacts and social media, and posters are also good sources of museum information. Our research found that childhood experiences of museums were largely positive, so that later museum visits were not typically influenced by negative experiences. At the same time, we found that those who visited museums more frequently in childhood with their families also became more active museum visitors in adulthood. Among the respondents, those who attended museum classes more often outside of university were also more likely to be frequent museum visitors. The museum courses were positively evaluated by respondents, and even those who had not yet taken a museum course were interested in attending the courses. We found positive attitudes towards both internships and volunteering in museums. Comprehensive studies and large-scale surveys on students' attendance or absence from museums have not been carried out in Hungary, so we hope that our results and conclusions will be useful in the future for university-museum cooperation in terms of the offer of museums to the university public.
dc.format.extent	279
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/366177
dc.language.iso	hu
dc.language.iso	en
dc.subject	felsőoktatás, kultúra, múzeum, andragógia
dc.subject	higher education, culture, museum, andragogy
dc.subject.discipline	Neveléstudományok
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok
dc.title	A szegedi egyetemisták múzeumképe
dc.title.subtitle	A múzeumok mint változó tanulási terek egy egyetemi városban
dc.title.translated	The Image of Museums Among University Students in Szeged - Museums as Changing Learning Spaces in a University Town