Két Eltérő Batch Managementben Működő Sertéstelep Szaporodásbiológiai Mutatóinak Vizsgálata
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A sertéstenyésztést és tartást már évezredek óta végzi az emberiség. A humán táplálkozásban nagy jelentőséggel bír a friss sertéshús, mely nagyon egészséges és számos gasztronómiai élményt nyújt. Hazánkban nagy hagyomány a disznótor, amely hungarikumnak számít. Számtalan termék készíthető a sertésből, így nagyon sok formában feldolgozható, ami kedvez a vágási kihozatal és vágási veszteség arányának javítása érdekében. Ez a sokmódú felhasználás kedvező helyzetet biztosít a húsipari egységeknek, a nagyobb termék szortimenttel biztosabb a kereslet megtartása, megőrzése. A higiéniai rendszabályok szigorú betartása elemi érdeke minden sertéstartónak, valamint a telepi férőhelyeket a maximális kapacitáson kell kihasználni a gazdaságos termeléshez. Ezen elvek megvalósítását segíti a Nyugat-Európában az utóbbi 10-15 évben bevezetésre került 3-4-5 hetes termelési ciklusú, úgynevezett „batch-management” munkarend. Az összes batch management rendszer közül a háromhetes beosztás az, amely esetében a munkaszervezés a legegyszerűbb, mivel minden egyes hét külön munkaszakaszra irányul: vemhesités, fialás, választás. A választás 28 napos korban történik. A több hetes rendszer (batch management) hátránya, hogy a kocasüldők csak Regumate készítmény alkalmazásával állíthatók tenyésztésbe. Az egyhetes batch rendszer előnye, hogy több alkalmazott szükséges, így a szabadnapok kiadásával nincs gond. A vizsgált telepeken a vizsgált években összefoglalva elmondható, hogy a telepek jól működnek, de egyes pontokra való több odafigyeléssel, változtatással javíthatók az eredmények. Mindkét telepnél nagyobb figyelmet kellene fordítani az esetleges állategészségügyi problémák észrevételére, kialakulásának megakadályozására és azok szakszerű megoldására, hogy csökkenteni lehessen az elhullások számát.