A cukorgyártás múltja és jelene Magyarországon
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A mezőgazdálkodás mára már olyan szintet ért el a legtöbb fejlett országban, amely a lakosság élelmiszer-szükségleteit maximálisan kielégítve a túltermeléssel küszködik. Ha nem akarunk sem túltermelni, sem a parlagon hagyott földek miatt munkanélkülivé vált tömegekkel szembe kerülni, akkor egy nagy váltásra van szükség a mezőgazdasági struktúrában. Az élelmiszer-termelő funkció részleges megtartása mellett a mezőgazdaság jelentős tényezőként szerepelhet akár az energiatermelő szektorban is. Erre jó példa lehet a biológiai eredetű anyagokból (biomassza) különböző üzemanyagok előállítása. Az energiatermelési és foglalkoztatási problémák megoldása mellett ugyanekkora súllyal szerepel a CO2 egyensúly fenntartásának szükségszerűsége is. Ezekre a kérdésekre keressük a választ, a szakdolgozat ennek a témának a kulcsfontosságú összefüggéseivel foglalkozik, a hazai helyzetre adaptálva. Jelen tanulmány magában foglalja olyan kulcsszavak, mint a cukor és a bioetanol fogalmának tisztázását, áttekintést ad a magyar cukoripar történetről a kezdetektől (1808) napjainkig, a cukorgyártás technológiai ismeretének rövid bemutatásáról, valamint a cukorágazat jövőjéről, új perspektíváiról. De miért is jelentős ennek a témának a körüljárása és miért jelenthet megoldást a bioetanol előtérbe helyezése? A világ fosszilis energiahordozó-készletei rövid időn belül kimerülnek, miközben az emberiség energiaigénye folyamatosan növekszik. Az Európai Unió közlekedési szektorának olajfüggősége jelenleg 98 %, miközben a még meglévő olajkitermelése napról-napra csökken. Hamarosan szembe kell néznünk a kőolaj és a földgáz fizikai hiányával, de ez idő alatt nagy mértékben és minden területen csökkentenünk kell a fosszilis eredetű energia felhasználását! Ezekre a fontos problémákra megoldást jelenthet a bioetanol, mely tisztábban ég, mentes nehézfémektől, illetve 27%-kal alacsonyabb a szén-monoxid, 20%-kal alacsonyabb a kén-monoxid és 5%-al alacsonyabb a nitrogén-oxid kibocsátása. A bioetanol használatával hozzájárulunk a Föld megóvásához és az üvegházhatás mértékének csökkentéséhez, a kedvezőbb CO2-mérlege miatt. A cellulózalapú etanol és a szintézisgázok használatával lehetőség nyílik az olajkúttól az üzemanyagot felhasználó jármű kibocsátásáig, fosszilis CO2 kibocsátás 80-90 %-os csökkentésére. A cukornád alapú etanol 85%-os nettó CO2 kibocsátás csökkenést jelentene. Bízom benne, hogy hazánkban egy ilyen rendszer kiépítése fontosabbá válik a közeljövőben, nemcsak elméleti síkon, de gyakorlati megvalósításokban is.