Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentős potenciállal rendelkezik „energiafűz” termesztés tekintetében. Ennek ellenére 2008 óta folyamatosan csökken az „energiafűzzel” hasznosított területek nagysága. Ezen helyzet javítása érdekében megvizsgáltuk, hogy melyek azok a területek, amelyek alkalmasak lehetnek „energiafűz” termesztésre. Vizsgálatainkat két területre összpontosítottuk. Az egyik a tartósan pihentetett területek, a másik a Szamos-Kraszna-közi árvízi vésztározó. Azon tartósan pihentetett szántóterületek nagysága, amelyek feltételesen alkalmasak lehetnek „energiafűz” termesztésre 3.171,17 ha. A Szamos-Kraszna közi árvízi vésztározó területén az általunk felállított modell alapján 1.300 – 1.350 ha területen lehetne megoldani a tározó kivételes körülményeihez igazodó, a termelés biztonságát jelentős mértékben növelő földhasználatot „energiafűz” termesztésbe vonásával. Részletes tanulmányok jelentek meg neves szakemberek tollából e növény termesztéstechnológiájáról, azonban ezen munkák eddig keveset foglalkoztak az „energiafűz” morfológiai tulajdonságaival, a szaporítóanyag optimális hosszával, a növényvédelmével, illetve a vesszők kévében történő szárításával. Kutatásaink során ezért külön hangsúlyt fektettünk ezekre a területekre. Vegyszeres gyomszabályozáshoz igyekeztünk megoldást találni eddig nem engedélyezett herbicid kombinációkkal. A legjobb eredményeket a mezotrion + S-metolaklór, ill. a petoxamid + terbutilazin + S-metolaklór hatóanyag-kombinációkkal értük el. Különös figyelmet fordítottunk e rövid vágásfordulójú, nagy felületet képző, homogén ültetvények rovarkártevőinek betelepülésére. Fertőzöttségi index számításával meghatároztuk a fűzrozsdával szembeni érzékenységét 6 „energiafűz” fajtának. A rozsdával szemben a leginkább ellenálló volt a „Tordis”, a „Tora” és a „Sven”. Az „energiafűz” kórtani vizsgálata során megállapítottuk, hogy az ültetvények területén 25 szaprofita mellett 5 fakultatív parazita és parazita gomba is megjelent. Szárítási kísérletek eredményei alapján megállapítottuk, hogy a kévében, tábla szélén szárított fűzvessző május végére, június elejére eléri az energetikai célú felhasználáshoz szükséges 18-20%-os nedvességtartalmat. A produkció-biológiai vizsgálatok során mért paraméterek közötti összefüggéseket is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a vesszőhozam erős sztochasztikus kapcsolatban áll a vesszők számával, a vesszők átlagos magasságával, azok átmérőivel és átlagos magasságukkal. Számításunk szerint a hozam a legszorosabb összefüggésben a tőben mért átmérővel van.Szabolcs-Szatmár-Bereg county has a significant potential regarding “energy willow” production. In spite of this from 2008 on, the size of areas utilized with “energy willow” has been continuously decreasing. In order to improve this situation, we were examining which are the areas that could be appropriate for “energy willow” production. Our investigations have been concentrated on two areas. One of them are the permanently set aside, and the other one is the Inter-Szamos-Kraszna flood emergency storage. The size of those arable areas permanently set aside which could be appropriate for the production of “energy willow” is 3,171.17 ha. Kraszna flood emergency storage, on the basis of model set by us, land use adjusted to the exceptional circumstances of the storage, a increasing the security of production at a significant extent by involving “energy willow” production could be implemented at an area of 1,300 to 1,350 ha. Detailed studies have appeared by renowned experts about the production technology of this plant; however, so far these works have dealt little with the morphological features of “energy willow”, the optimal propagation length, plant protection as well as drying the canes in sheaves. Therefore, during our research, we placed special emphasis on these areas. We tried to find a solution for chemical weed regulation with so far unauthorized herbicide combinations. The best results were reached with the agent combinations of mesotrione + S-metolachlor, as well as a pethoxamide + terbutylazine + S-metolachlor. We have paid particular attention to the settlement of homogenous insect pests of these plantations of short-term cultivation, forming large surfaces. By the calculation of the infection index, we have specified the sensitivity of 6 “energy willow” species against willow rust. “Tordis”, “Tora” and “Sven” were the most resistant against rust. In the course of the etiologic investigation of the “energy willow”, we have found that, at the area of the plantations, along with 25 saprophytes, 5 optional parasites and parasite fungi have appeared, as well. On the basis of the results of our drying experiments, we have found that the willow cane stored in sheaves and dried at the side of the table, by the end of May or the beginning of June, reaches the 18 to 20%- of moisture content required for the utilization for energetic purposes. We have also examined the connections between the parameters measured in the course of the production-biological investigations. We have found that the diameter of canes is in close connection with the height of canes, and that the diameter measured at the stock is in a closer correlation with height than that at the height of 1,5 meters.