Számos tudományos közlemény ismerteti a különböző termesztési tényezők (pl. fajtaválasztás, megfelelő műtrágya dózis meghatározása, egyéb műtrágyaféleségek felhasználása) hatását a termés mennyiségére és minőségére, ami segítséget nyújthat a gazdálkodók részére az eredményesebb termesztéstechnológia megalapozásához. Jelen kutatás ezt a vizsgálati területet egészíti ki. Tudományos munkám célja az, hogy a nitrogén műtrágya megosztásának hatását értékeljem az őszi búzatermesztés mennyiségi és minőségi tényezőire úgy, hogy egy átlagos és egy nagyobb dózisú műtrágyázási szint melletti esetleges hasonlóságokat és eltéréseket is értékeljem. Emellett a kutatás kiterjed a kén levéltrágyázás hatásának értékelésére is, azaz hogyan tudja a kénutánpótlás és a nitrogén műtrágya adag megosztása kiegészíteni egymást és hogyan mérhető ez a hatás az őszi búzaszem és liszt mennyiségi és minőségi tulajdonságaiban. A GK Kalász őszi búzafajta vizsgálatánál a kénnel kezelt 90 kg/ha N+PK dózisú beállítás esetén az egy menetben történő kijuttatás, a kénnel kezelt 150 kg/ha N+PK dózisú beállítás esetén a kora tav. + kalászh. megosztás eredményezett magas hozamot a három kísérleti évben. Az Mv Suba esetén a magasabb dózis mellett a kénkezelés pozitív hatása a kora tav. + kalászh. megosztás során érvényesül. Ugyanezen fajta esetében az alacsonyabb dózisú kénnel kezelt és kénnel nem kezelt parcellák közül az egy menetben történő kijuttatás eredményezett magasabb termésmennyiséget. A GK Kalász az Mv Subával szemben magasabb abszolút kontroll beállítás esetében magasabb eredményeket ért el, de a különböző beállítások, kezelések hatására az Mv Suba magasabb termésátlagokat adtak. A GK Kalász őszi búzaszem és liszt kéntartalma a 90 kg/ha N+PK dózisú beállítások esetében a kora tav. + kalászh. megosztás során érte el a magasabb eredményt az egyéb megosztással és az egy menetben történő kijuttatással szemben. Ugyanezen fajta 150 kg/ha N+PK dózisú parcellái kénkezeléstől függetlenül az egy menetben történő kijuttatás során mutattak magasabb kéntartalmat. Az Mv Suba őszi búzaszem és liszt kéntartalom vizsgálata során nem jelenthető ki egyik dózis és kijuttatási időpont sem egyértelműen, továbbá a kénkezelés pozitív hatása sem bizonyított, hiszen ingadozás látható az évek szerinti összehasonlításban a különböző beállítok között. A GK Kalász őszi búzaszem fehérjetartalom mérése során a 90 kg/ha N+PK kénnel nem kezelt parcellák kora tav. + kalászh. kijuttatási idő során, a kénnel kezelt ugyanezen dózisú parcellák kora tav. + szárbaind. kijuttatási idő esetén értek el magasabb eredményt a három kísérleti évben. A 150 kg/ha N+PK kénnel nem kezelt parcellák az egy menetben történő kijuttatás esetében, az ugyanezen dózisú kénnel kezelt parcellák az alacsonyabb dózissal megegyezően kora tav. + szárbaind. megosztás során érték el magasabb eredményt a három kísérleti év során. Az Mv Suba őszi búzaszem fehérjetartalom eredményei bizonyítják, hogy a GK Kalász őszi búzaszemek fehérjetartalmánál megállapítottak érvényesek, de a 150 kg/ha N+PK kénnel kezelt parcellák közül az egy menetben történő kijuttatási idejű parcellák mintái értek el magasabb eredményt a megosztott kijuttatási idejű parcellák mintáival szemben a három kísérleti évben. A GK Kalász őszi búzaliszt fehérjetartalma a 90 kg/ha N+PK dózis kénnel kezelt és kénnel nem kezelt beállítások mellett a kora tav. + szárbaind. kijuttatási idő során érte el magasabb eredményt az egyéb kijuttatatási időkkel szemben, a 150 kg/ha N+PK dózis esetében kénkezeléstől függetlenül, az egy menetben történő kijuttatás eredményezett magasabb fehérjetartalmat a megosztott kijuttatási idejű parcellák mintáival szemben a három kísérleti év során. Az Mv Suba őszi búzaliszt fehérjetartalma a 90 kg/ha N+PK dózisú kénnel kezelt és kénnel nem kezelt parcellák mintái esetében, az egy menetben történő kijuttatási idő érvényesült a legnagyobb mértékben, 150 kg/ha N+PK dózissal kezelt parcellák, kénkezeléstől függetlenül, a kora tav. + szárbaind. megosztás során eredményeztek nagyobb fehérjetartalmat az egyéb kijuttatási időkkel szemben a három kísérleti évben. A három kísérli évben az esésszám értéke a GK Kalász és az Mv Suba esetében a különböző beállítok függvényében évenként változott. A csapadékosabb év hatást gyakorolt ezen paraméterre, így a három kísérleti évből a 2015-ös év mintái fajtától, dózistól, kénkezeléstől, kijuttatási időtől függetlenül nagyobb enzimaktivitást mutattak. A sütőipari értékszám esetében fajtától függetlenül ugyanaz a következtetés vonható le. A abszolút kontroll parcellához képest minden beállítás pozitív hatást fejtett ki. A 90 kg/ha N+PK dózisú parcellák kénkezelt és kénnel nem kezelt beállításai közül a kora tav. + szárbaind. megosztás érte el a legmagasabb eredményeket a három kísérleti év során. A 150 kg/ha N+PK dózisú parcellák közül mind a GK Kalász fajta, mind az Mv Suba fajta esetében, kénkezeléstől függetlenül, az egy menetben történő kijuttatási idők során érték el a legmagasabb sütőipari értékszámot a minták a három kísérleti évben. Az Mv Suba őszi búzaliszt a három kísérleti évben a 90 kg/ha N+PK kénnel nem kezelt kora tav. + szárbaind. kijuttatási idő során, a 90 kg/ha N+PK kénnel kezelt kora tav. + szárbaind. során, a 150 kg/ha N+PK kénnel nem kezelt egy menetben történő kijuttatás és kora tav. + kalászh. megosztott kijuttatás során, valamint a 150 kg/ha N+PK kénkezelt parcellái minden kijuttatási idő során (kivétel: 2015 kora tav. + szárbaind.) prémium (javító - A) minőségű lisztet értek el. A nedves sikér mennyiségi vizsgálata alátámasztja, hogy fajtától függetlenül a magasabb dózis magasabb nedves sikér mennyiséget eredményezett, valamint mind a 90 kg/ha N+PK, mind a 150 kg/ha N+PK dózis kénnel kezelt parcellái a magasabb eredményen túl kisebb mértékű ingadozást mutattak az egyes kijuttatási idők között a kénnel nem kezelt ugyanazon dózisú parcellák értékeivel szemben. A GK Kalász és az Mv Suba őszi búzalisztek sikérterülésének mérése során az abszolút kontroll beállítás során érték el a legmagasabb eredményt. A dózisok függvényében a 150 kg/ha N+PK dózisú parcellák mintái hoztak alacsonyabb eredményt (kicsi sikért terülést) a 90 kg/ha N+PK dózisú parcellák beállításaival szemben a három kísérleti évben. Továbbá az azonos dózishoz tartozó kénnel kezelt és kénnel nem kezelt parcellák mintái esetében a kénkezelés pozitív hatást fejtett ki, alacsonyabb sikérterülés volt látható. Napjainkban egyre fontosabb a helyes agrotechnika megválasztása, főként a megfelelő tápanyagutánpótlás. Legnagyobb mennyiségben felhasznált elem a nitrogén, melynek számos alkalmazási módja ismert, a helyes műtrágyaforma meghatározása mellett fontos a megfelelő dózis kijuttatása. Ezen tényezők meghatározása komplex szemléletet igényel, hiszen a folyamatosan bővülő műtrágya piac számos keverési lehetőséggel, hatóanyaggal próbálja kielégíteni a gazdálkodók igényeit. Hiszen jelenleg nincs két egyforma gazdaság, számos hatást (változó csapadékeloszlás, eltérő talaj-vízgazdálkodási jellemzők és számos egyéb külső tényező), tulajdonságot (piaci ár, mennyiségi és minőségi paraméterekre gyakorolt befolyást), lehetőséget (gépparkot), szabályt (nitrát érzékenységet) kell a szakembereknek, gazdálkodóknak szem előtt tartaniuk, hogy olyan mennyiségű és minőségű termést állítson elő, mely kielégíti a felvásárlói piac igényeit.

Numerous scientific articles can be found about the variety use, calculation of adequate nitrogen dose and usage of other fertilizers what can help landowners optimize their production. The purpose of this research was to study the effectiveness of different application times with higher and lower NPK fertilizer doses on the quality and quantity features of the winter wheat grain and flour. Furthermore, the sulfur is reported as a significant factor of flour quality, so the modifying effect of sulfur leaf treatment was also evaluated. The experiments were set up in a field experiment with about 0.18 ha parcel size, therefore almost real production circumstances were provided for the tests.

In case of the sulfur treated GK Kalász winter wheat the highest yields were experienced in that fertilizer sharing when the spring dose were applied in early spring and the time of steam elongation in the case of 90 kg/ha N+PK dose, while 150 kg/ha N+PK dose resulted highest yields when it was divided in the same time in the three experimental year. In case of the Mv Suba the positive effect of the higher dose and the sulfur treatment was found when the fertilizer was shared in early spring and the time of steam elongation. In the case of the same variety in parcels treated with a lower dose NPK or untreated with sulfur in one pass in early spring gave higher yield. In contrast to MV Suba, GK Kalász reached higher yield values in the case of absolute control settings but the Mv Suba reached higher average yields with the application of different settings and treatments.

The sulfur content of GK Kalász winter wheat grain and flour showed the highest values when the 90 kg/ha N+PK dose was divided in early spring and the time of steam elong., in contrast to other divisions and in one pass in early spring. Independently to sulfur treatment, the parcels fertilized with 150 kg/ha N+PK dose showed higher sulfur content applied in one pass in early spring. In the case of Mv Suba winter wheat grain and flour, none of the doses or the pass out times had not been influenced the sulfur content, furthermore, the positive effects of sulfur treatment also had not been proved since the high standard deviation in the results can be seen in the comparisons by years between the different settings.

The protein content of GK Kalász grain and flour produced without sulfur with 90 kg/ha N+PK dose was the highest when the nitrogen was divided in early spring and the time of tuning of ear. The parcels treated with sulfur with the same dose divided in early spring and the time of steam elong. reached higher values in the three experimental years. In the case of the parcels not treated with sulfur, the 150 kg/ha N+PK dose applied in one pass in early spring resulted the highest values. In the case of the parcels treated with the same amount of sulfur and lower dose of nitrogen, the sharing in early spring and the time of steam elong. resulted higher values in all the three experimental years.

In the three experimental years the falling number fluctuated independently from the different settings in case of the GK Kalász and Mv Suba. The rainier year took effect on this parameter thus the samples from 2015 showed higher enzyme activit values regardless of the type, dose, sulfur treatment or application time.

In the case of the baking value the same conclusion can be drawn regardless of variety. Compared to the absolute control, every setting had positive effect. The parcels with 90 kg/ha N+PK dose applied dividedly in early spring and the time of steam elongation treated with sulfur and the parcels not treated with sulfur reached the highest values during the three experimental years. From the parcels with 150 kg/ha N+PK dose applied in one pass regardless sulfur treatment reached the highest baking values in the three experimental years.

The analysis of wet gluten content confirms that regardless the variety the higher NPK dose produced higher wet gluten content as well as both the 90 kg/ha N+PK and the 150 kg/ha N+PK parcels treated with sulfur showed smaller variance over the higher values between the passing times with parcels not treated with sulfur with the same NPK dose. During the GK Kalász and the Mv Suba winter wheat flour gluten spreading measures the absolute control reached the highest values. In regards of the doses the 150 kg/ha N+PK dose samples reached smaller results in contrast to the 90 kg/ha N+PK dose parcels in the three experimental years. Furthermore, the sulfur treatment has positive effects and smaller gluten spread can be seen.

Nowadays the good agricultural practice is more and more important, including the right nutriment supply. Nitrogen is the most widely used element and many kinds of application are known, and the correct dose is important as well as the determination of the correct fertilizer form. The determining these factors requires a complex approach as the ever-expanding fertilizer market tries to meet the needs of farmers with many mixing options and active ingredients. As there are currently no two farms or company, there are many environmental influencing effects (changing precipitation, different soil and water management characteristics and many other external factors), factors independent from production (market price, influence on quantitative and qualitative parameters), opportunities (machine parks), legistlation (nitrate sensitivity), professionals and farmers have to consider to perform not only a quantity oriented production but the quality have to meet the needs of the market.