A bizonyítás új dimenziói: az elektronikus adat, mint a büntetőeljárás kulcsszereplője

Abstract

Doktori értekezés az elektronikus adattal, mint új bizonyítási eszközzel foglalkozik, annak elméleti, dogmatikai hátterét dolgozza fel. A kutatás kiindulópontja, hogy 2018. július 1-jén hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, amely a korábban hatályban volt 1998. évi XIX. törvény bizonyítási eszközökre vonatkozó rendelkezéseit kibővítette. A jelenleg hatályos kódex immáron a 165. § f) pontjában önálló bizonyítási eszközként deklarálja az elektronikus adatot. A kutatás eredménye nem általánosságban a bizonyítással foglalkozik és ehhez kapcsolódóan egy konkrét bizonyítási eszközről számol be. A vizsgálat fókuszát kiterjesztem az új bizonyítási eszközhöz – nem feltétlenül szorosan – kapcsolódó területekre is. Foglalkozom a bizonyítás általános szabályaival, amely elengedhetetlen, hogy egyes hipotéziseimre a dogmatika oldaláról választ adhassak. Nem kerülhetők meg a bizonyítás történet elemző fejezetrészek mellett olyan más alapvető kérdésekre történő kitérések sem, mint a tisztességes eljáráshoz való jog, a bizonyítást érintő alapelvek, a szakértői bizonyítás, a bírói meggyőződés, vagy éppen a Mesterséges Intelligencia okozta nehézségek a büntetőeljárásban. A hatályos törvényi szabályozáson túlmenően azon kérdések tárgyalása során, ahol ennek relevanciája van, górcső alá veszem a joggyakorlatot aktakutatáson keresztül, mely kapcsán nem hagyható figyelmen kívül az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatának elemzése sem. This doctoral thesis examines electronic data as a new means of evidence and explores its theoretical and doctrinal background. The starting point for the research is that Act XC of 2017 on Criminal Procedure came into force on 1 July 2018, expanding the provisions on means of evidence contained in the previously applicable Act XIX of 1998. The Code currently in force now recognises electronic data as an independent means of evidence under Section 165. The findings of this research do not deal with the subject of evidence in general, nor do they report on a specific means of evidence in this context. I extend the focus of the study to areas related – though not necessarily closely – to this new means of evidence. I address the general rules of evidence, which are essential for me to provide answers to some of my hypotheses from a doctrinal perspective. Alongside the sections analysing the history of evidence, I cannot avoid addressing other fundamental issues such as the right to a fair trial, the fundamental principles governing evidence, expert evidence, judicial conviction, or indeed the difficulties posed by Artificial Intelligence in criminal proceedings. In addition to the current statutory framework, when discussing issues where it is relevant, I will scrutinise case law through a review of case files, in which context an analysis of the case law of the European Court of Human Rights and the Court of Justice of the European Union cannot be overlooked.