A Mélyépítő Labor Kft. műszaki szolgáltatást nyújtó szervezet, mely akkreditált státusszal és tanúsítással is rendelkezik. Az integrált irányítási rendszer az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány követelményeink megfelelően épül fel, és kielégíti az MSZ EN ISO 9001 és az MSZ EN ISO 14001 szabványok előírásait is, melyeknek fontos eleme a vevőközpontú gondolkodásmód. A kutatás célja az volt, hogy a külső érdekelt felek, mint vevők és belső érdekelt felek, mint dolgozók szolgáltatásminőséggel kapcsolatos értékelését összehasonlítva, olyan fejleszthető területeket azonosítsak a működéssel kapcsolatban, amelyek javításával a szolgáltatás minősége tovább fejleszthető. A vevő és a dolgozók Google űrlap formájában tölthették ki a kérdőíveket, melyek a súlyozatlan SERVPERF módszer szerint készültek el, pozitív állításokat tartalmazva az öt minőségdimenzió szerinti csoportosításban. A dolgozók részére készült felmérés kiegészült kettő nyitott kérdéssel is, melynek segítségével kirajzolódtak azok a problémák, amikkel a mindennapi munkavégzés közben szembe kell nézniük. A beérkezett válaszok összesítés után statisztikai és matematikai módszerekkel használatával kerültek feldolgozásra. A vevői és dolgozói értékelések 1-től 5-ig terjedő egyetértési Likert-skálán adott ordinális adatai között Mann-Whitney U próba segítségével elvégeztem a különbözőség vizsgálatokat. Az eredmények szignifikáns különbséget mutattak a vevők és dolgozók által tapasztalt szolgáltatásminőség között. A vevők értékelései minden tétel esetében meghaladták a skála 4-es értékelési szintjét, így összességében elégedettek a szolgáltatás minőségével. A dolgozók által adott értékelések az összes dimenzió tekintetében a megrendelői vélemények átlagai alá kerültek A továbbiakban a minőségdimenziók szerint hasonlítottam össze a két csoport válaszait, külön kiemelve azokat az állításokat, ahol a dolgozói átlagos értékelés nem érte el a 4-es értéket. Ezek alapján, a nyílt kérdések válaszainak felhasználásával, lehetőség nyílt olyan területek megnevezésére, melyek fejlesztés célját képezhetik a szervezet számára. A SERPVERF módszer alkalmazása megfelelőnek bizonyult a vevői elégedettség mérésére, azonban átfordítva, a dolgozói szolgáltatásminőség mérésére nem volt teljesen alkalmas. Mind a vevői, mind a dolgozói kérdőívek együttes hiányosságának tekinthető, hogy nem kérdeztek rá a kitöltő beosztására, munkakörére, valamint arra, hogy melyik területi Laboratóriummal került kapcsolatba vagy melyiknek a munkavállalója. Ezekkel az információkkal sokkal részletesebb képet mutatott volna a kutatás.