A falvak világa napjainkra alapvetően megváltozott, a következmények között észlelhető jelenség, hogy a kisebb települések egyre gyakrabban válnak a belső vándorlások célterületeivé. Ezzel párhuzamosan a falvak között kialakulnak kedveltebb és kevésbé népszerű típusok. A vidékfejlesztések egy fontos célkitűzésévé vált a falvak népességének megtartása, az odavándorlások ösztönzése. A kutatás a városoktól távol eső dezurbán kisfalvak vizsgálatát tűzte ki célul, amelyeket az Észak-Alföld régióban alapvetően az elmaradottság és a marginalizálódás jellemez. A doktori disszertációban azokat a motivációkat kívánjuk feltárni, ami alapján diplomás fiatalok egy ilyen észak-alföldi kistelepülést választanak lakóhelyül. Az emberek mozgásának más és más kiváltó okai lehetnek, a mozgás magyarázatára a legadekvátabb eszköztárat a migráció elméleti apparátusa szolgáltatja. A migrációelméletek áttekintésének célja, minden olyan irányzat megragadása és bemutatása, amely magyarázattal szolgálhat a diplomás fiatalok községekbe történő vándorlásához, hozzájárulhat döntési mechanizmusaik megértéséhez. A migrációelméletek kiegészülnek olyan további elméletekkel, amelyek a doktori kutatás hipotéziseként, képesek lehetnek hozzájárulni a városból a falvakba érkező fiatalok migrációs döntéseinek megértéséhez, olyan tényezőket azonosítva, amelyek a kutatás célcsoportját a diplomaszerzés után a leginkább arra ösztönözhetik, hogy egy kistelepülést válasszanak lakóhelyül. Ennek érdekében a kutatás kiemelten foglalkozik a fiatalok értékorientációival, életmódjával és élettempójával. A kutatás kvalitatív módszereket ötvözve, az Észak-Alföld régió 2500 fő lakosságszám alatti kisfalvaiban készült, összesen 45 félig strukturált interjú felvétele történt, 40 év alatti diplomás fiatalok részvételével. A fiatalok vándorlási döntésének pontosabb megértése érdekében a módszertani folyamatban több alternatív, kvalitatív kutatási eszközt is alkalmaztunk (értékasszociáció, metaforikus képtársítás). Az elemzés alapján megerősítésre került, hogy a migrációelméletek önmagukban nem magyarázzák a vizsgált fiatalok által véghezvitt vándorlási folyamatot. A kistelepülési lakóhely kiválasztásában meghatározó szerepe van a vágyott életvitelnek, a kialakítani kívánt életmódnak és a fiatalok értékorientációinak. Továbbá elvégeztük a falvakat választó diplomás fiatalok vándorlási motivációik mentén történő tipizálását. Multidimenzionális megközelítéssel négy típust különböztettünk meg. Kutatási kérdésünk volt továbbá, hogy mi az a tényező, amiben a falvakat választó diplomás fiatalok egységesen vélekednek, hogyan gondolkodnak a kistelepülésekről, mit kapcsolnak hozzá, ami miatt számukra vonzóbbá válik, mint egy városi élet. Az egyes típusok mentén eltérőnek mutatkoztak a fiatalok az egyes vizsgálati dimenziókban, azonban az a narratíva, amely szerint a falusi élet lassabb, és a lassú életmód egy vágyott cél, abban valamennyi fiatal, típustól függetlenül megegyezett. A lassúság és a lassú élettempó és életmód vizsgálata, azon túl, hogy új hazai kutatási területet nyit meg, lehetőséget teremt a falvak jövőjének új keretben történő értelmezésére. A kutatás továbbá hozzá kíván járulni napjaink falu- és vidékkutatási diskurzusaihoz is, olyan elemek integrálásával, amelyekre korábban nem volt példa a hazai szakirodalmakban.

The world of villages has changed fundamentally, with the result that smaller settlements are increasingly becoming the destination of internal migration. At the same time, villages are becoming more and more popular and others less popular. An important objective of rural development has become the retention of the population in villages and the encouragement of outward migration. The research aims to study small desurban villages far from the cities, which in the Észak-Alföld region are characterised by a high degree of underdevelopment and marginalisation. The dissertation aims to explore the motivations that lead young graduates to choose such a small village in the Észak-Alföld region as their place of residence. The reasons for people's movement may be different, and the theoretical apparatus of migration provides the most adequate toolkit for explaining this movement. The aim of this overview of migration theories is to capture and present all the trends that can explain the migration of young graduates to municipalities and contribute to the understanding of their decision-making mechanisms. The migration theories are complemented with additional theories that, as hypotheses of the doctoral research, may be able to contribute to the understanding of the migration decisions of young people from urban to rural areas, identifying factors that may encourage the target group of the research to choose a small village as their place of residence after graduation. To this end, the research will focus on young people's value orientations, lifestyle and pace of life. The research combined qualitative methods in small villages of the Northern Great Plain region with a population of less than 2,500 inhabitants, with a total of 45 semi-structured interviews with young graduates under 40 years of age. In order to better understand the young people's migration decision, several alternative qualitative research tools (value association, metaphorical image association) were used in the methodological process. The analysis confirmed that migration theories alone do not explain the migration process undertaken by the young people studied. The choice of place of residence in a small settlement is determined by the lifestyle desired, the lifestyle that young people wish to develop and their value orientations. In addition, we have typified the young graduates who choose to migrate to villages according to their motivations for migration. Using a multidimensional approach, we distinguished four types. Our research question was also to identify the factors that young graduates who choose to live in villages have in common, how they think about small villages, what they associate with them that makes them more attractive than living in an urban area. Young people varied along the types of study dimensions, but the narrative that village life is slower and that a slow lifestyle is a desirable goal was agreed by all young people, regardless of type. In addition to opening up a new area of domestic research, the study of slow living and slow lifestyles offers the possibility of interpreting the future of villages in a new framework. The research also aims to contribute to the discourse of contemporary village and rural studies by integrating elements that have not been previously addressed in the domestic literature.