Dolgozatom célja az emberi neveltetés, társadalmi háttér, szokásrendszer és kultúra egyének és szervezetek gazdasági viselkedésére való befolyásának bemutatása. A globalizálódó világ elkerülhetetlenné teszi a más kulturális hátterű emberekkel történő találkozást és kooperációt ezért témámat nagyon aktuálisnak érzem, de egyben fontosnak is. A külföldi emberekkel, szervezetekkel való kapcsolattartást nagymértékben megnehezítheti az egymással szembekerülő felek közti kommunikációs és kulturális ütközés és az ilyen hibákból eredő veszteség nem csak a szerződést kötni szándékozók presztízsét, de a vállalat hatékony működését is veszélyezteti. Azt kívánom tehát a dolgozatomban bemutatni, hogy a kultúra a gazdasági élet formálásában, az egyes vállalatok sikerében vagy bukásában meghatározó szerepet játszik.

E szerep közelebbi megismeréséhez először is a nemzeti és szervezeti kultúra fogalmát próbáltam tisztázni. Ahhoz, hogy a köztük lévő bonyolult és sokrétű kapcsolatra rá tudjak világítani, feltétlenül szükségesnek éreztem bemutatni a nemzeti kultúrák néhány különböző szempontok szerinti csoportosítását. Saját, kommunikációs különbségeken és helyi szokásokon alapuló felosztásom mellett Fukuyama társadalmi bizalmon alapuló és Hofstede klasszikussá vált négydimenziós csoportosítása mellett a Trompenaars – Hampden-Turner szerzőpáros kategóriáit kívántam megemlíteni. Az elméletek bemutatását inkább áttekintés jellegűnek, mint teljeskörű kategorizálásnak szántam, ezért csak a témám szempontjából releváns országok jellegzetességeit említem meg.

A nemzeti kultúrák után a szervezeti kultúrák tipologizálásának három lehetséges módját mutatom be. Handy erő-, szerep-, feladat- és személy típusú kultúrái mellett Hofstede és a már említett Trompenaars – Hampden-Turner páros csoportosítását tartottam említésre méltónak. Ezzel szándékom szerint sikerül kicsit jobban megvilágítanom a nemzeti és szervezeti kultúra közötti kapcsolatot.

A vonatkozó szakirodalom áttekintése után kiválasztottam a vállalati működésből azokat a területeket, amelyeket véleményem szerint a legjobban befolyásol a vállalatnál dolgozó emberek gondolkodásmódja és példákkal próbálom illusztrálni, hogy a szervezetre ható külső és belső kulturális hatások hogyan alakítják az egyes folyamatok lezajlását és végeredményét.

A témával foglalkozva a nemzetközi (sőt még a hazai) szakirodalomban is nagyon kevés utalást találtam a magyar szervezeti kultúra közelmúltban jellemző és jelenlegi állapotára nézve. Ez kíváncsivá tett és végeztem egy egészen egyszerű felmérést egy mai hazai kisvállalkozás keretein belül. Célom az volt, hogy megpróbáljam felvázolni a magyar szervezeti kultúra változásait a rendszerváltástól napjainkig. Az utolsó fejezet e felmérés és a témában fellelhető néhány szakirodalmi forrás tapasztalatainak összevetését tartalmazza.

Lehetőségeimhez mérten megpróbáltam átfogó képet adni az egyes országok, kultúrkörök nemzeti és szervezeti kultúráiról, azok egymásra és a gazdaságra gyakorolt hatásáról. Reményeim szerint sikerül megerősítenem azt a véleményt, hogy a kultúra – bár a pontos hatásmechanizmusa nem teljesen világos – jelentősen hat a gazdaságra és fontos versenyelőnnyé válhat, ha elegendő időt és energiát fordítanak mélyebb megértésére.